Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{33}}{6}+\frac{3}{2}\approx 2,457427108
x=-\frac{\sqrt{33}}{6}+\frac{3}{2}\approx 0,542572892
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3x^{2}+4-9x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9x.
3x^{2}-9x+4=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{\left(-9\right)^{2}-4\times 3\times 4}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) -9 értéket b-be és a(z) 4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-4\times 3\times 4}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: -9.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-12\times 4}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-48}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és 4.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{33}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 81 és -48.
x=\frac{9±\sqrt{33}}{2\times 3}
-9 ellentettje 9.
x=\frac{9±\sqrt{33}}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{\sqrt{33}+9}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{9±\sqrt{33}}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 9 és \sqrt{33}.
x=\frac{\sqrt{33}}{6}+\frac{3}{2}
9+\sqrt{33} elosztása a következővel: 6.
x=\frac{9-\sqrt{33}}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{9±\sqrt{33}}{6}). ± előjele negatív. \sqrt{33} kivonása a következőből: 9.
x=-\frac{\sqrt{33}}{6}+\frac{3}{2}
9-\sqrt{33} elosztása a következővel: 6.
x=\frac{\sqrt{33}}{6}+\frac{3}{2} x=-\frac{\sqrt{33}}{6}+\frac{3}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
3x^{2}+4-9x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9x.
3x^{2}-9x=-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{3x^{2}-9x}{3}=-\frac{4}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}+\left(-\frac{9}{3}\right)x=-\frac{4}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}-3x=-\frac{4}{3}
-9 elosztása a következővel: 3.
x^{2}-3x+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}=-\frac{4}{3}+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-3x+\frac{9}{4}=-\frac{4}{3}+\frac{9}{4}
A(z) -\frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-3x+\frac{9}{4}=\frac{11}{12}
-\frac{4}{3} és \frac{9}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{11}{12}
Tényezőkre x^{2}-3x+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{11}{12}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{3}{2}=\frac{\sqrt{33}}{6} x-\frac{3}{2}=-\frac{\sqrt{33}}{6}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{33}}{6}+\frac{3}{2} x=-\frac{\sqrt{33}}{6}+\frac{3}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}