Szorzattá alakítás
3\left(x+3\right)\left(x+6\right)
Kiértékelés
3\left(x+3\right)\left(x+6\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3\left(x^{2}+9x+18\right)
Kiemeljük a következőt: 3.
a+b=9 ab=1\times 18=18
Vegyük a következőt: x^{2}+9x+18. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx+18 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,18 2,9 3,6
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 18.
1+18=19 2+9=11 3+6=9
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=3 b=6
A megoldás az a pár, amelynek összege 9.
\left(x^{2}+3x\right)+\left(6x+18\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+9x+18) \left(x^{2}+3x\right)+\left(6x+18\right) alakban.
x\left(x+3\right)+6\left(x+3\right)
A x a második csoportban lévő első és 6 faktort.
\left(x+3\right)\left(x+6\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x+3 általános kifejezést a zárójelből.
3\left(x+3\right)\left(x+6\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
3x^{2}+27x+54=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-27±\sqrt{27^{2}-4\times 3\times 54}}{2\times 3}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-27±\sqrt{729-4\times 3\times 54}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: 27.
x=\frac{-27±\sqrt{729-12\times 54}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-27±\sqrt{729-648}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és 54.
x=\frac{-27±\sqrt{81}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 729 és -648.
x=\frac{-27±9}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 81.
x=\frac{-27±9}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=-\frac{18}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-27±9}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -27 és 9.
x=-3
-18 elosztása a következővel: 6.
x=-\frac{36}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-27±9}{6}). ± előjele negatív. 9 kivonása a következőből: -27.
x=-6
-36 elosztása a következővel: 6.
3x^{2}+27x+54=3\left(x-\left(-3\right)\right)\left(x-\left(-6\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -3 értéket x_{1} helyére, a(z) -6 értéket pedig x_{2} helyére.
3x^{2}+27x+54=3\left(x+3\right)\left(x+6\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}