Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{1886} + 125}{11} \approx 15,311645591
x = \frac{125 - \sqrt{1886}}{11} \approx 7,415627136
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3x^{2}+2-\left(25x^{2}-500x+2500\right)=0
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(5x-50\right)^{2}).
3x^{2}+2-25x^{2}+500x-2500=0
25x^{2}-500x+2500 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-22x^{2}+2+500x-2500=0
Összevonjuk a következőket: 3x^{2} és -25x^{2}. Az eredmény -22x^{2}.
-22x^{2}-2498+500x=0
Kivonjuk a(z) 2500 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -2498.
-22x^{2}+500x-2498=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-500±\sqrt{500^{2}-4\left(-22\right)\left(-2498\right)}}{2\left(-22\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -22 értéket a-ba, a(z) 500 értéket b-be és a(z) -2498 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-500±\sqrt{250000-4\left(-22\right)\left(-2498\right)}}{2\left(-22\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 500.
x=\frac{-500±\sqrt{250000+88\left(-2498\right)}}{2\left(-22\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -22.
x=\frac{-500±\sqrt{250000-219824}}{2\left(-22\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 88 és -2498.
x=\frac{-500±\sqrt{30176}}{2\left(-22\right)}
Összeadjuk a következőket: 250000 és -219824.
x=\frac{-500±4\sqrt{1886}}{2\left(-22\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 30176.
x=\frac{-500±4\sqrt{1886}}{-44}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -22.
x=\frac{4\sqrt{1886}-500}{-44}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-500±4\sqrt{1886}}{-44}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -500 és 4\sqrt{1886}.
x=\frac{125-\sqrt{1886}}{11}
-500+4\sqrt{1886} elosztása a következővel: -44.
x=\frac{-4\sqrt{1886}-500}{-44}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-500±4\sqrt{1886}}{-44}). ± előjele negatív. 4\sqrt{1886} kivonása a következőből: -500.
x=\frac{\sqrt{1886}+125}{11}
-500-4\sqrt{1886} elosztása a következővel: -44.
x=\frac{125-\sqrt{1886}}{11} x=\frac{\sqrt{1886}+125}{11}
Megoldottuk az egyenletet.
3x^{2}+2-\left(25x^{2}-500x+2500\right)=0
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(5x-50\right)^{2}).
3x^{2}+2-25x^{2}+500x-2500=0
25x^{2}-500x+2500 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-22x^{2}+2+500x-2500=0
Összevonjuk a következőket: 3x^{2} és -25x^{2}. Az eredmény -22x^{2}.
-22x^{2}-2498+500x=0
Kivonjuk a(z) 2500 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -2498.
-22x^{2}+500x=2498
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2498. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\frac{-22x^{2}+500x}{-22}=\frac{2498}{-22}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -22.
x^{2}+\frac{500}{-22}x=\frac{2498}{-22}
A(z) -22 értékkel való osztás eltünteti a(z) -22 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{250}{11}x=\frac{2498}{-22}
A törtet (\frac{500}{-22}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{250}{11}x=-\frac{1249}{11}
A törtet (\frac{2498}{-22}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{250}{11}x+\left(-\frac{125}{11}\right)^{2}=-\frac{1249}{11}+\left(-\frac{125}{11}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{250}{11} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{125}{11}. Ezután hozzáadjuk -\frac{125}{11} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{250}{11}x+\frac{15625}{121}=-\frac{1249}{11}+\frac{15625}{121}
A(z) -\frac{125}{11} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{250}{11}x+\frac{15625}{121}=\frac{1886}{121}
-\frac{1249}{11} és \frac{15625}{121} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{125}{11}\right)^{2}=\frac{1886}{121}
Tényezőkre x^{2}-\frac{250}{11}x+\frac{15625}{121}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{125}{11}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1886}{121}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{125}{11}=\frac{\sqrt{1886}}{11} x-\frac{125}{11}=-\frac{\sqrt{1886}}{11}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{1886}+125}{11} x=\frac{125-\sqrt{1886}}{11}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{125}{11}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}