Megoldás a(z) x változóra
x=-6
x=\frac{2}{3}\approx 0,666666667
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=16 ab=3\left(-12\right)=-36
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3x^{2}+ax+bx-12 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,36 -2,18 -3,12 -4,9 -6,6
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -36.
-1+36=35 -2+18=16 -3+12=9 -4+9=5 -6+6=0
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-2 b=18
A megoldás az a pár, amelynek összege 16.
\left(3x^{2}-2x\right)+\left(18x-12\right)
Átírjuk az értéket (3x^{2}+16x-12) \left(3x^{2}-2x\right)+\left(18x-12\right) alakban.
x\left(3x-2\right)+6\left(3x-2\right)
A x a második csoportban lévő első és 6 faktort.
\left(3x-2\right)\left(x+6\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3x-2 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{2}{3} x=-6
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 3x-2=0 és a x+6=0.
3x^{2}+16x-12=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-16±\sqrt{16^{2}-4\times 3\left(-12\right)}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) 16 értéket b-be és a(z) -12 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-16±\sqrt{256-4\times 3\left(-12\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: 16.
x=\frac{-16±\sqrt{256-12\left(-12\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-16±\sqrt{256+144}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -12.
x=\frac{-16±\sqrt{400}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 256 és 144.
x=\frac{-16±20}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 400.
x=\frac{-16±20}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{4}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-16±20}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -16 és 20.
x=\frac{2}{3}
A törtet (\frac{4}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{36}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-16±20}{6}). ± előjele negatív. 20 kivonása a következőből: -16.
x=-6
-36 elosztása a következővel: 6.
x=\frac{2}{3} x=-6
Megoldottuk az egyenletet.
3x^{2}+16x-12=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
3x^{2}+16x-12-\left(-12\right)=-\left(-12\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 12.
3x^{2}+16x=-\left(-12\right)
Ha kivonjuk a(z) -12 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
3x^{2}+16x=12
-12 kivonása a következőből: 0.
\frac{3x^{2}+16x}{3}=\frac{12}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}+\frac{16}{3}x=\frac{12}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{16}{3}x=4
12 elosztása a következővel: 3.
x^{2}+\frac{16}{3}x+\left(\frac{8}{3}\right)^{2}=4+\left(\frac{8}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{16}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{8}{3}. Ezután hozzáadjuk \frac{8}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{16}{3}x+\frac{64}{9}=4+\frac{64}{9}
A(z) \frac{8}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{16}{3}x+\frac{64}{9}=\frac{100}{9}
Összeadjuk a következőket: 4 és \frac{64}{9}.
\left(x+\frac{8}{3}\right)^{2}=\frac{100}{9}
Tényezőkre x^{2}+\frac{16}{3}x+\frac{64}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{8}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{100}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{8}{3}=\frac{10}{3} x+\frac{8}{3}=-\frac{10}{3}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{2}{3} x=-6
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{8}{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}