Megoldás a(z) x változóra
x=-4
x=-\frac{2}{3}\approx -0,666666667
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=14 ab=3\times 8=24
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3x^{2}+ax+bx+8 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,24 2,12 3,8 4,6
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 24.
1+24=25 2+12=14 3+8=11 4+6=10
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=2 b=12
A megoldás az a pár, amelynek összege 14.
\left(3x^{2}+2x\right)+\left(12x+8\right)
Átírjuk az értéket (3x^{2}+14x+8) \left(3x^{2}+2x\right)+\left(12x+8\right) alakban.
x\left(3x+2\right)+4\left(3x+2\right)
A x a második csoportban lévő első és 4 faktort.
\left(3x+2\right)\left(x+4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3x+2 általános kifejezést a zárójelből.
x=-\frac{2}{3} x=-4
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 3x+2=0 és a x+4=0.
3x^{2}+14x+8=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-14±\sqrt{14^{2}-4\times 3\times 8}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) 14 értéket b-be és a(z) 8 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-14±\sqrt{196-4\times 3\times 8}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: 14.
x=\frac{-14±\sqrt{196-12\times 8}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-14±\sqrt{196-96}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és 8.
x=\frac{-14±\sqrt{100}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 196 és -96.
x=\frac{-14±10}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 100.
x=\frac{-14±10}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=-\frac{4}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-14±10}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -14 és 10.
x=-\frac{2}{3}
A törtet (\frac{-4}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{24}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-14±10}{6}). ± előjele negatív. 10 kivonása a következőből: -14.
x=-4
-24 elosztása a következővel: 6.
x=-\frac{2}{3} x=-4
Megoldottuk az egyenletet.
3x^{2}+14x+8=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
3x^{2}+14x+8-8=-8
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 8.
3x^{2}+14x=-8
Ha kivonjuk a(z) 8 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{3x^{2}+14x}{3}=-\frac{8}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}+\frac{14}{3}x=-\frac{8}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{14}{3}x+\left(\frac{7}{3}\right)^{2}=-\frac{8}{3}+\left(\frac{7}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{14}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{7}{3}. Ezután hozzáadjuk \frac{7}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{14}{3}x+\frac{49}{9}=-\frac{8}{3}+\frac{49}{9}
A(z) \frac{7}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{14}{3}x+\frac{49}{9}=\frac{25}{9}
-\frac{8}{3} és \frac{49}{9} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{7}{3}\right)^{2}=\frac{25}{9}
Tényezőkre x^{2}+\frac{14}{3}x+\frac{49}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{7}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{25}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{7}{3}=\frac{5}{3} x+\frac{7}{3}=-\frac{5}{3}
Egyszerűsítünk.
x=-\frac{2}{3} x=-4
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{7}{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}