Megoldás a(z) x, y változóra
x=-5
y=-1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3x+9-6y=0
Megvizsgáljuk az első egyenletet. Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6y.
3x-6y=-9
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
-2x-2y=12
Megvizsgáljuk a második egyenletet. Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 12. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
3x-6y=-9,-2x-2y=12
Egy két egyenletből álló egyenletrendszer helyettesítéssel történő megoldásához először kifejezzük az egyik egyenletből az egyik változót. Ezután az eredményt behelyettesítjük ezen változó helyére a másik egyenletben.
3x-6y=-9
Az egyik egyenletből kifejezzük a(z) x változót úgy, hogy a(z) x változót elkülönítjük az egyenlőségjel bal oldalára.
3x=6y-9
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 6y.
x=\frac{1}{3}\left(6y-9\right)
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x=2y-3
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{3} és 6y-9.
-2\left(2y-3\right)-2y=12
Behelyettesítjük a(z) 2y-3 értéket x helyére a másik, -2x-2y=12 egyenletben.
-4y+6-2y=12
Összeszorozzuk a következőket: -2 és 2y-3.
-6y+6=12
Összeadjuk a következőket: -4y és -2y.
-6y=6
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 6.
y=-1
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -6.
x=2\left(-1\right)-3
A(z) x=2y-3 egyenletben behelyettesítjük y helyére a következőt: -1. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) x változóra.
x=-2-3
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=-5
Összeadjuk a következőket: -3 és -2.
x=-5,y=-1
A rendszer megoldva.
3x+9-6y=0
Megvizsgáljuk az első egyenletet. Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6y.
3x-6y=-9
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
-2x-2y=12
Megvizsgáljuk a második egyenletet. Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 12. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
3x-6y=-9,-2x-2y=12
Az egyenleteket kanonikus alakra hozzuk, majd mátrixok használatával megoldjuk az egyenletrendszert.
\left(\begin{matrix}3&-6\\-2&-2\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-9\\12\end{matrix}\right)
Felírjuk az egyenleteket mátrixformában.
inverse(\left(\begin{matrix}3&-6\\-2&-2\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}3&-6\\-2&-2\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}3&-6\\-2&-2\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}-9\\12\end{matrix}\right)
Balról megszorozzuk az egyenletet \left(\begin{matrix}3&-6\\-2&-2\end{matrix}\right) inverz mátrixával.
\left(\begin{matrix}1&0\\0&1\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}3&-6\\-2&-2\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}-9\\12\end{matrix}\right)
Ha összeszorzunk egy mátrixot az inverzével, egységmátrixot kapunk.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}3&-6\\-2&-2\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}-9\\12\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk az egyenlőségjel bal oldalán lévő mátrixokat.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-\frac{2}{3\left(-2\right)-\left(-6\left(-2\right)\right)}&-\frac{-6}{3\left(-2\right)-\left(-6\left(-2\right)\right)}\\-\frac{-2}{3\left(-2\right)-\left(-6\left(-2\right)\right)}&\frac{3}{3\left(-2\right)-\left(-6\left(-2\right)\right)}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}-9\\12\end{matrix}\right)
Az 2\times 2-es mátrix \left(\begin{matrix}a&b\\c&d\end{matrix}\right) inverz mátrixa a \left(\begin{matrix}\frac{d}{ad-bc}&\frac{-b}{ad-bc}\\\frac{-c}{ad-bc}&\frac{a}{ad-bc}\end{matrix}\right), így a mátrixegyenlet felírható mátrixszorzásként.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}\frac{1}{9}&-\frac{1}{3}\\-\frac{1}{9}&-\frac{1}{6}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}-9\\12\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}\frac{1}{9}\left(-9\right)-\frac{1}{3}\times 12\\-\frac{1}{9}\left(-9\right)-\frac{1}{6}\times 12\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk a mátrixokat.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-5\\-1\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
x=-5,y=-1
A mátrixból megkapjuk a(z) x és y elemeket.
3x+9-6y=0
Megvizsgáljuk az első egyenletet. Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6y.
3x-6y=-9
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
-2x-2y=12
Megvizsgáljuk a második egyenletet. Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 12. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
3x-6y=-9,-2x-2y=12
A behelyettesítéses megoldáshoz az egyik változó együtthatóinak meg kell egyezniük mindkét egyenletben, így amikor az egyik egyenletet kivonjuk a másikból, a változó kiesik.
-2\times 3x-2\left(-6\right)y=-2\left(-9\right),3\left(-2\right)x+3\left(-2\right)y=3\times 12
3x és -2x egyenlővé tételéhez az első egyenlet mindkét oldalán megszorzunk minden tagot a következővel: -2, a második egyenlet mindkét oldalán pedig megszorzunk minden tagot a következővel: 3.
-6x+12y=18,-6x-6y=36
Egyszerűsítünk.
-6x+6x+12y+6y=18-36
-6x-6y=36 kivonása a következőből: -6x+12y=18: az egyenlőségjel mindkét oldalán kivonjuk egymásból az egynemű tagokat.
12y+6y=18-36
Összeadjuk a következőket: -6x és 6x. -6x és 6x kiesik, így egyváltozós egyenletet kapunk, amely megoldható.
18y=18-36
Összeadjuk a következőket: 12y és 6y.
18y=-18
Összeadjuk a következőket: 18 és -36.
y=-1
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 18.
-2x-2\left(-1\right)=12
A(z) -2x-2y=12 egyenletben behelyettesítjük y helyére a következőt: -1. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) x változóra.
-2x+2=12
Összeszorozzuk a következőket: -2 és -1.
-2x=10
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2.
x=-5
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
x=-5,y=-1
A rendszer megoldva.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}