Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1-\sqrt{5}}{2}\approx -0,618033989
x = \frac{\sqrt{5} + 1}{2} \approx 1,618033989
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3x\left(3x+2\right)+\left(3x+2\right)\times 2+1=7\left(3x+2\right)
A változó (x) értéke nem lehet -\frac{2}{3}, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 3x+2.
9x^{2}+6x+\left(3x+2\right)\times 2+1=7\left(3x+2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3x és 3x+2.
9x^{2}+6x+6x+4+1=7\left(3x+2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3x+2 és 2.
9x^{2}+12x+4+1=7\left(3x+2\right)
Összevonjuk a következőket: 6x és 6x. Az eredmény 12x.
9x^{2}+12x+5=7\left(3x+2\right)
Összeadjuk a következőket: 4 és 1. Az eredmény 5.
9x^{2}+12x+5=21x+14
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 7 és 3x+2.
9x^{2}+12x+5-21x=14
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 21x.
9x^{2}-9x+5=14
Összevonjuk a következőket: 12x és -21x. Az eredmény -9x.
9x^{2}-9x+5-14=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 14.
9x^{2}-9x-9=0
Kivonjuk a(z) 14 értékből a(z) 5 értéket. Az eredmény -9.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{\left(-9\right)^{2}-4\times 9\left(-9\right)}}{2\times 9}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 9 értéket a-ba, a(z) -9 értéket b-be és a(z) -9 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-4\times 9\left(-9\right)}}{2\times 9}
Négyzetre emeljük a következőt: -9.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-36\left(-9\right)}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 9.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81+324}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -36 és -9.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{405}}{2\times 9}
Összeadjuk a következőket: 81 és 324.
x=\frac{-\left(-9\right)±9\sqrt{5}}{2\times 9}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 405.
x=\frac{9±9\sqrt{5}}{2\times 9}
-9 ellentettje 9.
x=\frac{9±9\sqrt{5}}{18}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 9.
x=\frac{9\sqrt{5}+9}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{9±9\sqrt{5}}{18}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 9 és 9\sqrt{5}.
x=\frac{\sqrt{5}+1}{2}
9+9\sqrt{5} elosztása a következővel: 18.
x=\frac{9-9\sqrt{5}}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{9±9\sqrt{5}}{18}). ± előjele negatív. 9\sqrt{5} kivonása a következőből: 9.
x=\frac{1-\sqrt{5}}{2}
9-9\sqrt{5} elosztása a következővel: 18.
x=\frac{\sqrt{5}+1}{2} x=\frac{1-\sqrt{5}}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
3x\left(3x+2\right)+\left(3x+2\right)\times 2+1=7\left(3x+2\right)
A változó (x) értéke nem lehet -\frac{2}{3}, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 3x+2.
9x^{2}+6x+\left(3x+2\right)\times 2+1=7\left(3x+2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3x és 3x+2.
9x^{2}+6x+6x+4+1=7\left(3x+2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3x+2 és 2.
9x^{2}+12x+4+1=7\left(3x+2\right)
Összevonjuk a következőket: 6x és 6x. Az eredmény 12x.
9x^{2}+12x+5=7\left(3x+2\right)
Összeadjuk a következőket: 4 és 1. Az eredmény 5.
9x^{2}+12x+5=21x+14
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 7 és 3x+2.
9x^{2}+12x+5-21x=14
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 21x.
9x^{2}-9x+5=14
Összevonjuk a következőket: 12x és -21x. Az eredmény -9x.
9x^{2}-9x=14-5
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5.
9x^{2}-9x=9
Kivonjuk a(z) 5 értékből a(z) 14 értéket. Az eredmény 9.
\frac{9x^{2}-9x}{9}=\frac{9}{9}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 9.
x^{2}+\left(-\frac{9}{9}\right)x=\frac{9}{9}
A(z) 9 értékkel való osztás eltünteti a(z) 9 értékkel való szorzást.
x^{2}-x=\frac{9}{9}
-9 elosztása a következővel: 9.
x^{2}-x=1
9 elosztása a következővel: 9.
x^{2}-x+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}=1+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-x+\frac{1}{4}=1+\frac{1}{4}
A(z) -\frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-x+\frac{1}{4}=\frac{5}{4}
Összeadjuk a következőket: 1 és \frac{1}{4}.
\left(x-\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{5}{4}
Tényezőkre x^{2}-x+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{5}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{2}=\frac{\sqrt{5}}{2} x-\frac{1}{2}=-\frac{\sqrt{5}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{5}+1}{2} x=\frac{1-\sqrt{5}}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}