Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1}{9}\approx 0,111111111
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
14\sqrt{x}=5-3x
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 3x.
\left(14\sqrt{x}\right)^{2}=\left(5-3x\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
14^{2}\left(\sqrt{x}\right)^{2}=\left(5-3x\right)^{2}
Kifejtjük a következőt: \left(14\sqrt{x}\right)^{2}.
196\left(\sqrt{x}\right)^{2}=\left(5-3x\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) 14 érték 2. hatványát. Az eredmény 196.
196x=\left(5-3x\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{x} érték 2. hatványát. Az eredmény x.
196x=25-30x+9x^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(5-3x\right)^{2}).
196x-25=-30x+9x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 25.
196x-25+30x=9x^{2}
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 30x.
226x-25=9x^{2}
Összevonjuk a következőket: 196x és 30x. Az eredmény 226x.
226x-25-9x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9x^{2}.
-9x^{2}+226x-25=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=226 ab=-9\left(-25\right)=225
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -9x^{2}+ax+bx-25 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,225 3,75 5,45 9,25 15,15
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 225.
1+225=226 3+75=78 5+45=50 9+25=34 15+15=30
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=225 b=1
A megoldás az a pár, amelynek összege 226.
\left(-9x^{2}+225x\right)+\left(x-25\right)
Átírjuk az értéket (-9x^{2}+226x-25) \left(-9x^{2}+225x\right)+\left(x-25\right) alakban.
9x\left(-x+25\right)-\left(-x+25\right)
A 9x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(-x+25\right)\left(9x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+25 általános kifejezést a zárójelből.
x=25 x=\frac{1}{9}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -x+25=0 és a 9x-1=0.
3\times 25+14\sqrt{25}=5
Behelyettesítjük a(z) 25 értéket x helyére a(z) 3x+14\sqrt{x}=5 egyenletben.
145=5
Egyszerűsítünk. A x=25 értéke nem felel meg az egyenletbe.
3\times \frac{1}{9}+14\sqrt{\frac{1}{9}}=5
Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{9} értéket x helyére a(z) 3x+14\sqrt{x}=5 egyenletben.
5=5
Egyszerűsítünk. A(z) x=\frac{1}{9} érték kielégíti az egyenletet.
x=\frac{1}{9}
A(z) 14\sqrt{x}=5-3x egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}