Megoldás a(z) w változóra
w=\frac{\sqrt{15}}{3}+2\approx 3,290994449
w=-\frac{\sqrt{15}}{3}+2\approx 0,709005551
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3w^{2}-12w+7=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
w=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{\left(-12\right)^{2}-4\times 3\times 7}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) -12 értéket b-be és a(z) 7 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
w=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-4\times 3\times 7}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: -12.
w=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-12\times 7}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
w=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-84}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és 7.
w=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{60}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 144 és -84.
w=\frac{-\left(-12\right)±2\sqrt{15}}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 60.
w=\frac{12±2\sqrt{15}}{2\times 3}
-12 ellentettje 12.
w=\frac{12±2\sqrt{15}}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
w=\frac{2\sqrt{15}+12}{6}
Megoldjuk az egyenletet (w=\frac{12±2\sqrt{15}}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 12 és 2\sqrt{15}.
w=\frac{\sqrt{15}}{3}+2
12+2\sqrt{15} elosztása a következővel: 6.
w=\frac{12-2\sqrt{15}}{6}
Megoldjuk az egyenletet (w=\frac{12±2\sqrt{15}}{6}). ± előjele negatív. 2\sqrt{15} kivonása a következőből: 12.
w=-\frac{\sqrt{15}}{3}+2
12-2\sqrt{15} elosztása a következővel: 6.
w=\frac{\sqrt{15}}{3}+2 w=-\frac{\sqrt{15}}{3}+2
Megoldottuk az egyenletet.
3w^{2}-12w+7=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
3w^{2}-12w+7-7=-7
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 7.
3w^{2}-12w=-7
Ha kivonjuk a(z) 7 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{3w^{2}-12w}{3}=-\frac{7}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
w^{2}+\left(-\frac{12}{3}\right)w=-\frac{7}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
w^{2}-4w=-\frac{7}{3}
-12 elosztása a következővel: 3.
w^{2}-4w+\left(-2\right)^{2}=-\frac{7}{3}+\left(-2\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -2. Ezután hozzáadjuk -2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
w^{2}-4w+4=-\frac{7}{3}+4
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
w^{2}-4w+4=\frac{5}{3}
Összeadjuk a következőket: -\frac{7}{3} és 4.
\left(w-2\right)^{2}=\frac{5}{3}
Tényezőkre w^{2}-4w+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(w-2\right)^{2}}=\sqrt{\frac{5}{3}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
w-2=\frac{\sqrt{15}}{3} w-2=-\frac{\sqrt{15}}{3}
Egyszerűsítünk.
w=\frac{\sqrt{15}}{3}+2 w=-\frac{\sqrt{15}}{3}+2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}