Megoldás a(z) v változóra
v=-3
v=1
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
v^{2}+2v-3=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
a+b=2 ab=1\left(-3\right)=-3
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk v^{2}+av+bv-3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-1 b=3
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(v^{2}-v\right)+\left(3v-3\right)
Átírjuk az értéket (v^{2}+2v-3) \left(v^{2}-v\right)+\left(3v-3\right) alakban.
v\left(v-1\right)+3\left(v-1\right)
A v a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(v-1\right)\left(v+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) v-1 általános kifejezést a zárójelből.
v=1 v=-3
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a v-1=0 és a v+3=0.
3v^{2}+6v-9=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
v=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\times 3\left(-9\right)}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) -9 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
v=\frac{-6±\sqrt{36-4\times 3\left(-9\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
v=\frac{-6±\sqrt{36-12\left(-9\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
v=\frac{-6±\sqrt{36+108}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -9.
v=\frac{-6±\sqrt{144}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 36 és 108.
v=\frac{-6±12}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 144.
v=\frac{-6±12}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
v=\frac{6}{6}
Megoldjuk az egyenletet (v=\frac{-6±12}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 12.
v=1
6 elosztása a következővel: 6.
v=-\frac{18}{6}
Megoldjuk az egyenletet (v=\frac{-6±12}{6}). ± előjele negatív. 12 kivonása a következőből: -6.
v=-3
-18 elosztása a következővel: 6.
v=1 v=-3
Megoldottuk az egyenletet.
3v^{2}+6v-9=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
3v^{2}+6v-9-\left(-9\right)=-\left(-9\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 9.
3v^{2}+6v=-\left(-9\right)
Ha kivonjuk a(z) -9 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
3v^{2}+6v=9
-9 kivonása a következőből: 0.
\frac{3v^{2}+6v}{3}=\frac{9}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
v^{2}+\frac{6}{3}v=\frac{9}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
v^{2}+2v=\frac{9}{3}
6 elosztása a következővel: 3.
v^{2}+2v=3
9 elosztása a következővel: 3.
v^{2}+2v+1^{2}=3+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
v^{2}+2v+1=3+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
v^{2}+2v+1=4
Összeadjuk a következőket: 3 és 1.
\left(v+1\right)^{2}=4
Tényezőkre v^{2}+2v+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(v+1\right)^{2}}=\sqrt{4}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
v+1=2 v+1=-2
Egyszerűsítünk.
v=1 v=-3
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}