Szorzattá alakítás
\left(t-4\right)\left(t+7\right)
Kiértékelés
\left(t-4\right)\left(t+7\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
t^{2}+3t-28
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=3 ab=1\left(-28\right)=-28
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk t^{2}+at+bt-28 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,28 -2,14 -4,7
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -28.
-1+28=27 -2+14=12 -4+7=3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-4 b=7
A megoldás az a pár, amelynek összege 3.
\left(t^{2}-4t\right)+\left(7t-28\right)
Átírjuk az értéket (t^{2}+3t-28) \left(t^{2}-4t\right)+\left(7t-28\right) alakban.
t\left(t-4\right)+7\left(t-4\right)
A t a második csoportban lévő első és 7 faktort.
\left(t-4\right)\left(t+7\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) t-4 általános kifejezést a zárójelből.
t^{2}+3t-28=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
t=\frac{-3±\sqrt{3^{2}-4\left(-28\right)}}{2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
t=\frac{-3±\sqrt{9-4\left(-28\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
t=\frac{-3±\sqrt{9+112}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -28.
t=\frac{-3±\sqrt{121}}{2}
Összeadjuk a következőket: 9 és 112.
t=\frac{-3±11}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 121.
t=\frac{8}{2}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-3±11}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -3 és 11.
t=4
8 elosztása a következővel: 2.
t=-\frac{14}{2}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-3±11}{2}). ± előjele negatív. 11 kivonása a következőből: -3.
t=-7
-14 elosztása a következővel: 2.
t^{2}+3t-28=\left(t-4\right)\left(t-\left(-7\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 4 értéket x_{1} helyére, a(z) -7 értéket pedig x_{2} helyére.
t^{2}+3t-28=\left(t-4\right)\left(t+7\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}