Megoldás a(z) r változóra
r=-3
r=7
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3r^{2}-5r-5=7r+58
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -5 és r+1.
3r^{2}-5r-5-7r=58
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 7r.
3r^{2}-12r-5=58
Összevonjuk a következőket: -5r és -7r. Az eredmény -12r.
3r^{2}-12r-5-58=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 58.
3r^{2}-12r-63=0
Kivonjuk a(z) 58 értékből a(z) -5 értéket. Az eredmény -63.
r^{2}-4r-21=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
a+b=-4 ab=1\left(-21\right)=-21
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk r^{2}+ar+br-21 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-21 3,-7
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -21.
1-21=-20 3-7=-4
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-7 b=3
A megoldás az a pár, amelynek összege -4.
\left(r^{2}-7r\right)+\left(3r-21\right)
Átírjuk az értéket (r^{2}-4r-21) \left(r^{2}-7r\right)+\left(3r-21\right) alakban.
r\left(r-7\right)+3\left(r-7\right)
A r a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(r-7\right)\left(r+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) r-7 általános kifejezést a zárójelből.
r=7 r=-3
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a r-7=0 és a r+3=0.
3r^{2}-5r-5=7r+58
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -5 és r+1.
3r^{2}-5r-5-7r=58
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 7r.
3r^{2}-12r-5=58
Összevonjuk a következőket: -5r és -7r. Az eredmény -12r.
3r^{2}-12r-5-58=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 58.
3r^{2}-12r-63=0
Kivonjuk a(z) 58 értékből a(z) -5 értéket. Az eredmény -63.
r=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{\left(-12\right)^{2}-4\times 3\left(-63\right)}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) -12 értéket b-be és a(z) -63 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
r=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-4\times 3\left(-63\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: -12.
r=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-12\left(-63\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
r=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144+756}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -63.
r=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{900}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 144 és 756.
r=\frac{-\left(-12\right)±30}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 900.
r=\frac{12±30}{2\times 3}
-12 ellentettje 12.
r=\frac{12±30}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
r=\frac{42}{6}
Megoldjuk az egyenletet (r=\frac{12±30}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 12 és 30.
r=7
42 elosztása a következővel: 6.
r=-\frac{18}{6}
Megoldjuk az egyenletet (r=\frac{12±30}{6}). ± előjele negatív. 30 kivonása a következőből: 12.
r=-3
-18 elosztása a következővel: 6.
r=7 r=-3
Megoldottuk az egyenletet.
3r^{2}-5r-5=7r+58
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -5 és r+1.
3r^{2}-5r-5-7r=58
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 7r.
3r^{2}-12r-5=58
Összevonjuk a következőket: -5r és -7r. Az eredmény -12r.
3r^{2}-12r=58+5
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 5.
3r^{2}-12r=63
Összeadjuk a következőket: 58 és 5. Az eredmény 63.
\frac{3r^{2}-12r}{3}=\frac{63}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
r^{2}+\left(-\frac{12}{3}\right)r=\frac{63}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
r^{2}-4r=\frac{63}{3}
-12 elosztása a következővel: 3.
r^{2}-4r=21
63 elosztása a következővel: 3.
r^{2}-4r+\left(-2\right)^{2}=21+\left(-2\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -2. Ezután hozzáadjuk -2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
r^{2}-4r+4=21+4
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
r^{2}-4r+4=25
Összeadjuk a következőket: 21 és 4.
\left(r-2\right)^{2}=25
Tényezőkre r^{2}-4r+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(r-2\right)^{2}}=\sqrt{25}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
r-2=5 r-2=-5
Egyszerűsítünk.
r=7 r=-3
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}