Megoldás a(z) r változóra
r=-2
r=-1
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
r^{2}+3r+2=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
a+b=3 ab=1\times 2=2
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk r^{2}+ar+br+2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=1 b=2
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(r^{2}+r\right)+\left(2r+2\right)
Átírjuk az értéket (r^{2}+3r+2) \left(r^{2}+r\right)+\left(2r+2\right) alakban.
r\left(r+1\right)+2\left(r+1\right)
A r a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(r+1\right)\left(r+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) r+1 általános kifejezést a zárójelből.
r=-1 r=-2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a r+1=0 és a r+2=0.
3r^{2}+9r+6=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
r=\frac{-9±\sqrt{9^{2}-4\times 3\times 6}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) 9 értéket b-be és a(z) 6 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
r=\frac{-9±\sqrt{81-4\times 3\times 6}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: 9.
r=\frac{-9±\sqrt{81-12\times 6}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
r=\frac{-9±\sqrt{81-72}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és 6.
r=\frac{-9±\sqrt{9}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 81 és -72.
r=\frac{-9±3}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9.
r=\frac{-9±3}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
r=-\frac{6}{6}
Megoldjuk az egyenletet (r=\frac{-9±3}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -9 és 3.
r=-1
-6 elosztása a következővel: 6.
r=-\frac{12}{6}
Megoldjuk az egyenletet (r=\frac{-9±3}{6}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: -9.
r=-2
-12 elosztása a következővel: 6.
r=-1 r=-2
Megoldottuk az egyenletet.
3r^{2}+9r+6=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
3r^{2}+9r+6-6=-6
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 6.
3r^{2}+9r=-6
Ha kivonjuk a(z) 6 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{3r^{2}+9r}{3}=-\frac{6}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
r^{2}+\frac{9}{3}r=-\frac{6}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
r^{2}+3r=-\frac{6}{3}
9 elosztása a következővel: 3.
r^{2}+3r=-2
-6 elosztása a következővel: 3.
r^{2}+3r+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}=-2+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
r^{2}+3r+\frac{9}{4}=-2+\frac{9}{4}
A(z) \frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
r^{2}+3r+\frac{9}{4}=\frac{1}{4}
Összeadjuk a következőket: -2 és \frac{9}{4}.
\left(r+\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{1}{4}
Tényezőkre r^{2}+3r+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(r+\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
r+\frac{3}{2}=\frac{1}{2} r+\frac{3}{2}=-\frac{1}{2}
Egyszerűsítünk.
r=-1 r=-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{3}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}