Megoldás a(z) p változóra
p=1
p = \frac{5}{3} = 1\frac{2}{3} \approx 1,666666667
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-8 ab=3\times 5=15
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3p^{2}+ap+bp+5 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-15 -3,-5
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 15.
-1-15=-16 -3-5=-8
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-5 b=-3
A megoldás az a pár, amelynek összege -8.
\left(3p^{2}-5p\right)+\left(-3p+5\right)
Átírjuk az értéket (3p^{2}-8p+5) \left(3p^{2}-5p\right)+\left(-3p+5\right) alakban.
p\left(3p-5\right)-\left(3p-5\right)
A p a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(3p-5\right)\left(p-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3p-5 általános kifejezést a zárójelből.
p=\frac{5}{3} p=1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 3p-5=0 és a p-1=0.
3p^{2}-8p+5=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
p=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{\left(-8\right)^{2}-4\times 3\times 5}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) -8 értéket b-be és a(z) 5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
p=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-4\times 3\times 5}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: -8.
p=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-12\times 5}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
p=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-60}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és 5.
p=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{4}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 64 és -60.
p=\frac{-\left(-8\right)±2}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4.
p=\frac{8±2}{2\times 3}
-8 ellentettje 8.
p=\frac{8±2}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
p=\frac{10}{6}
Megoldjuk az egyenletet (p=\frac{8±2}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 8 és 2.
p=\frac{5}{3}
A törtet (\frac{10}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
p=\frac{6}{6}
Megoldjuk az egyenletet (p=\frac{8±2}{6}). ± előjele negatív. 2 kivonása a következőből: 8.
p=1
6 elosztása a következővel: 6.
p=\frac{5}{3} p=1
Megoldottuk az egyenletet.
3p^{2}-8p+5=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
3p^{2}-8p+5-5=-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 5.
3p^{2}-8p=-5
Ha kivonjuk a(z) 5 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{3p^{2}-8p}{3}=-\frac{5}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
p^{2}-\frac{8}{3}p=-\frac{5}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
p^{2}-\frac{8}{3}p+\left(-\frac{4}{3}\right)^{2}=-\frac{5}{3}+\left(-\frac{4}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{8}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{4}{3}. Ezután hozzáadjuk -\frac{4}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
p^{2}-\frac{8}{3}p+\frac{16}{9}=-\frac{5}{3}+\frac{16}{9}
A(z) -\frac{4}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
p^{2}-\frac{8}{3}p+\frac{16}{9}=\frac{1}{9}
-\frac{5}{3} és \frac{16}{9} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(p-\frac{4}{3}\right)^{2}=\frac{1}{9}
Tényezőkre p^{2}-\frac{8}{3}p+\frac{16}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(p-\frac{4}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
p-\frac{4}{3}=\frac{1}{3} p-\frac{4}{3}=-\frac{1}{3}
Egyszerűsítünk.
p=\frac{5}{3} p=1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{4}{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}