Megoldás a(z) n változóra
n=-10
n = \frac{37}{3} = 12\frac{1}{3} \approx 12,333333333
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-7 ab=3\left(-370\right)=-1110
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3n^{2}+an+bn-370 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-1110 2,-555 3,-370 5,-222 6,-185 10,-111 15,-74 30,-37
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -1110.
1-1110=-1109 2-555=-553 3-370=-367 5-222=-217 6-185=-179 10-111=-101 15-74=-59 30-37=-7
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-37 b=30
A megoldás az a pár, amelynek összege -7.
\left(3n^{2}-37n\right)+\left(30n-370\right)
Átírjuk az értéket (3n^{2}-7n-370) \left(3n^{2}-37n\right)+\left(30n-370\right) alakban.
n\left(3n-37\right)+10\left(3n-37\right)
A n a második csoportban lévő első és 10 faktort.
\left(3n-37\right)\left(n+10\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3n-37 általános kifejezést a zárójelből.
n=\frac{37}{3} n=-10
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 3n-37=0 és a n+10=0.
3n^{2}-7n-370=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
n=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{\left(-7\right)^{2}-4\times 3\left(-370\right)}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) -7 értéket b-be és a(z) -370 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
n=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-4\times 3\left(-370\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: -7.
n=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-12\left(-370\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
n=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49+4440}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -370.
n=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{4489}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 49 és 4440.
n=\frac{-\left(-7\right)±67}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4489.
n=\frac{7±67}{2\times 3}
-7 ellentettje 7.
n=\frac{7±67}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
n=\frac{74}{6}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{7±67}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 7 és 67.
n=\frac{37}{3}
A törtet (\frac{74}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
n=-\frac{60}{6}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{7±67}{6}). ± előjele negatív. 67 kivonása a következőből: 7.
n=-10
-60 elosztása a következővel: 6.
n=\frac{37}{3} n=-10
Megoldottuk az egyenletet.
3n^{2}-7n-370=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
3n^{2}-7n-370-\left(-370\right)=-\left(-370\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 370.
3n^{2}-7n=-\left(-370\right)
Ha kivonjuk a(z) -370 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
3n^{2}-7n=370
-370 kivonása a következőből: 0.
\frac{3n^{2}-7n}{3}=\frac{370}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
n^{2}-\frac{7}{3}n=\frac{370}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
n^{2}-\frac{7}{3}n+\left(-\frac{7}{6}\right)^{2}=\frac{370}{3}+\left(-\frac{7}{6}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{7}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{7}{6}. Ezután hozzáadjuk -\frac{7}{6} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
n^{2}-\frac{7}{3}n+\frac{49}{36}=\frac{370}{3}+\frac{49}{36}
A(z) -\frac{7}{6} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
n^{2}-\frac{7}{3}n+\frac{49}{36}=\frac{4489}{36}
\frac{370}{3} és \frac{49}{36} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(n-\frac{7}{6}\right)^{2}=\frac{4489}{36}
Tényezőkre n^{2}-\frac{7}{3}n+\frac{49}{36}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(n-\frac{7}{6}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{4489}{36}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
n-\frac{7}{6}=\frac{67}{6} n-\frac{7}{6}=-\frac{67}{6}
Egyszerűsítünk.
n=\frac{37}{3} n=-10
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{7}{6}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}