Megoldás a(z) n változóra
n=-4
n=0
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
n\left(3n+12\right)=0
Kiemeljük a következőt: n.
n=0 n=-4
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a n=0 és a 3n+12=0.
3n^{2}+12n=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
n=\frac{-12±\sqrt{12^{2}}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) 12 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
n=\frac{-12±12}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 12^{2}.
n=\frac{-12±12}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
n=\frac{0}{6}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{-12±12}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -12 és 12.
n=0
0 elosztása a következővel: 6.
n=-\frac{24}{6}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{-12±12}{6}). ± előjele negatív. 12 kivonása a következőből: -12.
n=-4
-24 elosztása a következővel: 6.
n=0 n=-4
Megoldottuk az egyenletet.
3n^{2}+12n=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{3n^{2}+12n}{3}=\frac{0}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
n^{2}+\frac{12}{3}n=\frac{0}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
n^{2}+4n=\frac{0}{3}
12 elosztása a következővel: 3.
n^{2}+4n=0
0 elosztása a következővel: 3.
n^{2}+4n+2^{2}=2^{2}
Elosztjuk a(z) 4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 2. Ezután hozzáadjuk 2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
n^{2}+4n+4=4
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
\left(n+2\right)^{2}=4
Tényezőkre n^{2}+4n+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(n+2\right)^{2}}=\sqrt{4}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
n+2=2 n+2=-2
Egyszerűsítünk.
n=0 n=-4
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}