Megoldás a(z) n változóra
n=-4
n=\frac{2}{3}\approx 0,666666667
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3n^{2}+10n-8=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8.
a+b=10 ab=3\left(-8\right)=-24
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3n^{2}+an+bn-8 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,24 -2,12 -3,8 -4,6
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -24.
-1+24=23 -2+12=10 -3+8=5 -4+6=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-2 b=12
A megoldás az a pár, amelynek összege 10.
\left(3n^{2}-2n\right)+\left(12n-8\right)
Átírjuk az értéket (3n^{2}+10n-8) \left(3n^{2}-2n\right)+\left(12n-8\right) alakban.
n\left(3n-2\right)+4\left(3n-2\right)
A n a második csoportban lévő első és 4 faktort.
\left(3n-2\right)\left(n+4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3n-2 általános kifejezést a zárójelből.
n=\frac{2}{3} n=-4
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 3n-2=0 és a n+4=0.
3n^{2}+10n=8
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
3n^{2}+10n-8=8-8
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 8.
3n^{2}+10n-8=0
Ha kivonjuk a(z) 8 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
n=\frac{-10±\sqrt{10^{2}-4\times 3\left(-8\right)}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) 10 értéket b-be és a(z) -8 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
n=\frac{-10±\sqrt{100-4\times 3\left(-8\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: 10.
n=\frac{-10±\sqrt{100-12\left(-8\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
n=\frac{-10±\sqrt{100+96}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -8.
n=\frac{-10±\sqrt{196}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 100 és 96.
n=\frac{-10±14}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 196.
n=\frac{-10±14}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
n=\frac{4}{6}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{-10±14}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -10 és 14.
n=\frac{2}{3}
A törtet (\frac{4}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
n=-\frac{24}{6}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{-10±14}{6}). ± előjele negatív. 14 kivonása a következőből: -10.
n=-4
-24 elosztása a következővel: 6.
n=\frac{2}{3} n=-4
Megoldottuk az egyenletet.
3n^{2}+10n=8
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{3n^{2}+10n}{3}=\frac{8}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
n^{2}+\frac{10}{3}n=\frac{8}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
n^{2}+\frac{10}{3}n+\left(\frac{5}{3}\right)^{2}=\frac{8}{3}+\left(\frac{5}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{10}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{5}{3}. Ezután hozzáadjuk \frac{5}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
n^{2}+\frac{10}{3}n+\frac{25}{9}=\frac{8}{3}+\frac{25}{9}
A(z) \frac{5}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
n^{2}+\frac{10}{3}n+\frac{25}{9}=\frac{49}{9}
\frac{8}{3} és \frac{25}{9} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(n+\frac{5}{3}\right)^{2}=\frac{49}{9}
Tényezőkre n^{2}+\frac{10}{3}n+\frac{25}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(n+\frac{5}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
n+\frac{5}{3}=\frac{7}{3} n+\frac{5}{3}=-\frac{7}{3}
Egyszerűsítünk.
n=\frac{2}{3} n=-4
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{5}{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}