Megoldás a(z) m változóra
m = -\frac{7}{3} = -2\frac{1}{3} \approx -2,333333333
m=-3
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3m^{2}+16m=-21
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 16m.
3m^{2}+16m+21=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 21.
a+b=16 ab=3\times 21=63
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3m^{2}+am+bm+21 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,63 3,21 7,9
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 63.
1+63=64 3+21=24 7+9=16
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=7 b=9
A megoldás az a pár, amelynek összege 16.
\left(3m^{2}+7m\right)+\left(9m+21\right)
Átírjuk az értéket (3m^{2}+16m+21) \left(3m^{2}+7m\right)+\left(9m+21\right) alakban.
m\left(3m+7\right)+3\left(3m+7\right)
A m a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(3m+7\right)\left(m+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3m+7 általános kifejezést a zárójelből.
m=-\frac{7}{3} m=-3
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 3m+7=0 és a m+3=0.
3m^{2}+16m=-21
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 16m.
3m^{2}+16m+21=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 21.
m=\frac{-16±\sqrt{16^{2}-4\times 3\times 21}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) 16 értéket b-be és a(z) 21 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
m=\frac{-16±\sqrt{256-4\times 3\times 21}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: 16.
m=\frac{-16±\sqrt{256-12\times 21}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
m=\frac{-16±\sqrt{256-252}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és 21.
m=\frac{-16±\sqrt{4}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 256 és -252.
m=\frac{-16±2}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4.
m=\frac{-16±2}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
m=-\frac{14}{6}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{-16±2}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -16 és 2.
m=-\frac{7}{3}
A törtet (\frac{-14}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
m=-\frac{18}{6}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{-16±2}{6}). ± előjele negatív. 2 kivonása a következőből: -16.
m=-3
-18 elosztása a következővel: 6.
m=-\frac{7}{3} m=-3
Megoldottuk az egyenletet.
3m^{2}+16m=-21
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 16m.
\frac{3m^{2}+16m}{3}=-\frac{21}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
m^{2}+\frac{16}{3}m=-\frac{21}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
m^{2}+\frac{16}{3}m=-7
-21 elosztása a következővel: 3.
m^{2}+\frac{16}{3}m+\left(\frac{8}{3}\right)^{2}=-7+\left(\frac{8}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{16}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{8}{3}. Ezután hozzáadjuk \frac{8}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
m^{2}+\frac{16}{3}m+\frac{64}{9}=-7+\frac{64}{9}
A(z) \frac{8}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
m^{2}+\frac{16}{3}m+\frac{64}{9}=\frac{1}{9}
Összeadjuk a következőket: -7 és \frac{64}{9}.
\left(m+\frac{8}{3}\right)^{2}=\frac{1}{9}
Tényezőkre m^{2}+\frac{16}{3}m+\frac{64}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(m+\frac{8}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
m+\frac{8}{3}=\frac{1}{3} m+\frac{8}{3}=-\frac{1}{3}
Egyszerűsítünk.
m=-\frac{7}{3} m=-3
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{8}{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}