Megoldás a(z) m változóra
m=\frac{2\sqrt{6}}{9}-\frac{2}{3}\approx -0,122335613
m=-\frac{2\sqrt{6}}{9}-\frac{2}{3}\approx -1,210997721
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3m^{2}+4m+1=\frac{5}{9}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
3m^{2}+4m+1-\frac{5}{9}=\frac{5}{9}-\frac{5}{9}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{5}{9}.
3m^{2}+4m+1-\frac{5}{9}=0
Ha kivonjuk a(z) \frac{5}{9} értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
3m^{2}+4m+\frac{4}{9}=0
\frac{5}{9} kivonása a következőből: 1.
m=\frac{-4±\sqrt{4^{2}-4\times 3\times \frac{4}{9}}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) 4 értéket b-be és a(z) \frac{4}{9} értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
m=\frac{-4±\sqrt{16-4\times 3\times \frac{4}{9}}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
m=\frac{-4±\sqrt{16-12\times \frac{4}{9}}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
m=\frac{-4±\sqrt{16-\frac{16}{3}}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és \frac{4}{9}.
m=\frac{-4±\sqrt{\frac{32}{3}}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 16 és -\frac{16}{3}.
m=\frac{-4±\frac{4\sqrt{6}}{3}}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{32}{3}.
m=\frac{-4±\frac{4\sqrt{6}}{3}}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
m=\frac{\frac{4\sqrt{6}}{3}-4}{6}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{-4±\frac{4\sqrt{6}}{3}}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -4 és \frac{4\sqrt{6}}{3}.
m=\frac{2\sqrt{6}}{9}-\frac{2}{3}
-4+\frac{4\sqrt{6}}{3} elosztása a következővel: 6.
m=\frac{-\frac{4\sqrt{6}}{3}-4}{6}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{-4±\frac{4\sqrt{6}}{3}}{6}). ± előjele negatív. \frac{4\sqrt{6}}{3} kivonása a következőből: -4.
m=-\frac{2\sqrt{6}}{9}-\frac{2}{3}
-4-\frac{4\sqrt{6}}{3} elosztása a következővel: 6.
m=\frac{2\sqrt{6}}{9}-\frac{2}{3} m=-\frac{2\sqrt{6}}{9}-\frac{2}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
3m^{2}+4m+1=\frac{5}{9}
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
3m^{2}+4m+1-1=\frac{5}{9}-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
3m^{2}+4m=\frac{5}{9}-1
Ha kivonjuk a(z) 1 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
3m^{2}+4m=-\frac{4}{9}
1 kivonása a következőből: \frac{5}{9}.
\frac{3m^{2}+4m}{3}=-\frac{\frac{4}{9}}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
m^{2}+\frac{4}{3}m=-\frac{\frac{4}{9}}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
m^{2}+\frac{4}{3}m=-\frac{4}{27}
-\frac{4}{9} elosztása a következővel: 3.
m^{2}+\frac{4}{3}m+\left(\frac{2}{3}\right)^{2}=-\frac{4}{27}+\left(\frac{2}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{4}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{2}{3}. Ezután hozzáadjuk \frac{2}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
m^{2}+\frac{4}{3}m+\frac{4}{9}=-\frac{4}{27}+\frac{4}{9}
A(z) \frac{2}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
m^{2}+\frac{4}{3}m+\frac{4}{9}=\frac{8}{27}
-\frac{4}{27} és \frac{4}{9} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(m+\frac{2}{3}\right)^{2}=\frac{8}{27}
Tényezőkre m^{2}+\frac{4}{3}m+\frac{4}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(m+\frac{2}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{8}{27}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
m+\frac{2}{3}=\frac{2\sqrt{6}}{9} m+\frac{2}{3}=-\frac{2\sqrt{6}}{9}
Egyszerűsítünk.
m=\frac{2\sqrt{6}}{9}-\frac{2}{3} m=-\frac{2\sqrt{6}}{9}-\frac{2}{3}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{2}{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}