Szorzattá alakítás
\left(c-5\right)\left(3c-1\right)
Kiértékelés
\left(c-5\right)\left(3c-1\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-16 ab=3\times 5=15
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3c^{2}+ac+bc+5 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-15 -3,-5
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 15.
-1-15=-16 -3-5=-8
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-15 b=-1
A megoldás az a pár, amelynek összege -16.
\left(3c^{2}-15c\right)+\left(-c+5\right)
Átírjuk az értéket (3c^{2}-16c+5) \left(3c^{2}-15c\right)+\left(-c+5\right) alakban.
3c\left(c-5\right)-\left(c-5\right)
A 3c a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(c-5\right)\left(3c-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) c-5 általános kifejezést a zárójelből.
3c^{2}-16c+5=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
c=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{\left(-16\right)^{2}-4\times 3\times 5}}{2\times 3}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
c=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{256-4\times 3\times 5}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: -16.
c=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{256-12\times 5}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
c=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{256-60}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és 5.
c=\frac{-\left(-16\right)±\sqrt{196}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 256 és -60.
c=\frac{-\left(-16\right)±14}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 196.
c=\frac{16±14}{2\times 3}
-16 ellentettje 16.
c=\frac{16±14}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
c=\frac{30}{6}
Megoldjuk az egyenletet (c=\frac{16±14}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 16 és 14.
c=5
30 elosztása a következővel: 6.
c=\frac{2}{6}
Megoldjuk az egyenletet (c=\frac{16±14}{6}). ± előjele negatív. 14 kivonása a következőből: 16.
c=\frac{1}{3}
A törtet (\frac{2}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
3c^{2}-16c+5=3\left(c-5\right)\left(c-\frac{1}{3}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 5 értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{1}{3} értéket pedig x_{2} helyére.
3c^{2}-16c+5=3\left(c-5\right)\times \frac{3c-1}{3}
\frac{1}{3} kivonása a következőből: c: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
3c^{2}-16c+5=\left(c-5\right)\left(3c-1\right)
A legnagyobb közös osztó (3) kiejtése itt: 3 és 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}