Megoldás a(z) b változóra
b = \frac{\sqrt{61} + 4}{3} \approx 3,936749892
b=\frac{4-\sqrt{61}}{3}\approx -1,270083225
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3b^{2}-8b-15=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
b=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{\left(-8\right)^{2}-4\times 3\left(-15\right)}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) -8 értéket b-be és a(z) -15 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
b=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-4\times 3\left(-15\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: -8.
b=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-12\left(-15\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
b=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64+180}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -15.
b=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{244}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 64 és 180.
b=\frac{-\left(-8\right)±2\sqrt{61}}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 244.
b=\frac{8±2\sqrt{61}}{2\times 3}
-8 ellentettje 8.
b=\frac{8±2\sqrt{61}}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
b=\frac{2\sqrt{61}+8}{6}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{8±2\sqrt{61}}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 8 és 2\sqrt{61}.
b=\frac{\sqrt{61}+4}{3}
8+2\sqrt{61} elosztása a következővel: 6.
b=\frac{8-2\sqrt{61}}{6}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{8±2\sqrt{61}}{6}). ± előjele negatív. 2\sqrt{61} kivonása a következőből: 8.
b=\frac{4-\sqrt{61}}{3}
8-2\sqrt{61} elosztása a következővel: 6.
b=\frac{\sqrt{61}+4}{3} b=\frac{4-\sqrt{61}}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
3b^{2}-8b-15=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
3b^{2}-8b-15-\left(-15\right)=-\left(-15\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 15.
3b^{2}-8b=-\left(-15\right)
Ha kivonjuk a(z) -15 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
3b^{2}-8b=15
-15 kivonása a következőből: 0.
\frac{3b^{2}-8b}{3}=\frac{15}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
b^{2}-\frac{8}{3}b=\frac{15}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
b^{2}-\frac{8}{3}b=5
15 elosztása a következővel: 3.
b^{2}-\frac{8}{3}b+\left(-\frac{4}{3}\right)^{2}=5+\left(-\frac{4}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{8}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{4}{3}. Ezután hozzáadjuk -\frac{4}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
b^{2}-\frac{8}{3}b+\frac{16}{9}=5+\frac{16}{9}
A(z) -\frac{4}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
b^{2}-\frac{8}{3}b+\frac{16}{9}=\frac{61}{9}
Összeadjuk a következőket: 5 és \frac{16}{9}.
\left(b-\frac{4}{3}\right)^{2}=\frac{61}{9}
Tényezőkre b^{2}-\frac{8}{3}b+\frac{16}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(b-\frac{4}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{61}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
b-\frac{4}{3}=\frac{\sqrt{61}}{3} b-\frac{4}{3}=-\frac{\sqrt{61}}{3}
Egyszerűsítünk.
b=\frac{\sqrt{61}+4}{3} b=\frac{4-\sqrt{61}}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{4}{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}