Megoldás a(z) b változóra
b = \frac{\sqrt{65} - 1}{2} \approx 3,531128874
b=\frac{-\sqrt{65}-1}{2}\approx -4,531128874
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3b^{2}+3b-48=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
b=\frac{-3±\sqrt{3^{2}-4\times 3\left(-48\right)}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) 3 értéket b-be és a(z) -48 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
b=\frac{-3±\sqrt{9-4\times 3\left(-48\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
b=\frac{-3±\sqrt{9-12\left(-48\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
b=\frac{-3±\sqrt{9+576}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -48.
b=\frac{-3±\sqrt{585}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 9 és 576.
b=\frac{-3±3\sqrt{65}}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 585.
b=\frac{-3±3\sqrt{65}}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
b=\frac{3\sqrt{65}-3}{6}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{-3±3\sqrt{65}}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -3 és 3\sqrt{65}.
b=\frac{\sqrt{65}-1}{2}
-3+3\sqrt{65} elosztása a következővel: 6.
b=\frac{-3\sqrt{65}-3}{6}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{-3±3\sqrt{65}}{6}). ± előjele negatív. 3\sqrt{65} kivonása a következőből: -3.
b=\frac{-\sqrt{65}-1}{2}
-3-3\sqrt{65} elosztása a következővel: 6.
b=\frac{\sqrt{65}-1}{2} b=\frac{-\sqrt{65}-1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
3b^{2}+3b-48=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
3b^{2}+3b-48-\left(-48\right)=-\left(-48\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 48.
3b^{2}+3b=-\left(-48\right)
Ha kivonjuk a(z) -48 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
3b^{2}+3b=48
-48 kivonása a következőből: 0.
\frac{3b^{2}+3b}{3}=\frac{48}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
b^{2}+\frac{3}{3}b=\frac{48}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
b^{2}+b=\frac{48}{3}
3 elosztása a következővel: 3.
b^{2}+b=16
48 elosztása a következővel: 3.
b^{2}+b+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}=16+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
b^{2}+b+\frac{1}{4}=16+\frac{1}{4}
A(z) \frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
b^{2}+b+\frac{1}{4}=\frac{65}{4}
Összeadjuk a következőket: 16 és \frac{1}{4}.
\left(b+\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{65}{4}
Tényezőkre b^{2}+b+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(b+\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{65}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
b+\frac{1}{2}=\frac{\sqrt{65}}{2} b+\frac{1}{2}=-\frac{\sqrt{65}}{2}
Egyszerűsítünk.
b=\frac{\sqrt{65}-1}{2} b=\frac{-\sqrt{65}-1}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}