Megoldás a(z) x változóra
x = -\frac{5}{3} = -1\frac{2}{3} \approx -1,666666667
x=12
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-31 ab=3\left(-60\right)=-180
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3x^{2}+ax+bx-60 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-180 2,-90 3,-60 4,-45 5,-36 6,-30 9,-20 10,-18 12,-15
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -180.
1-180=-179 2-90=-88 3-60=-57 4-45=-41 5-36=-31 6-30=-24 9-20=-11 10-18=-8 12-15=-3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-36 b=5
A megoldás az a pár, amelynek összege -31.
\left(3x^{2}-36x\right)+\left(5x-60\right)
Átírjuk az értéket (3x^{2}-31x-60) \left(3x^{2}-36x\right)+\left(5x-60\right) alakban.
3x\left(x-12\right)+5\left(x-12\right)
A 3x a második csoportban lévő első és 5 faktort.
\left(x-12\right)\left(3x+5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-12 általános kifejezést a zárójelből.
x=12 x=-\frac{5}{3}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-12=0 és a 3x+5=0.
3x^{2}-31x-60=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-31\right)±\sqrt{\left(-31\right)^{2}-4\times 3\left(-60\right)}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) -31 értéket b-be és a(z) -60 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-31\right)±\sqrt{961-4\times 3\left(-60\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: -31.
x=\frac{-\left(-31\right)±\sqrt{961-12\left(-60\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-\left(-31\right)±\sqrt{961+720}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -60.
x=\frac{-\left(-31\right)±\sqrt{1681}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 961 és 720.
x=\frac{-\left(-31\right)±41}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1681.
x=\frac{31±41}{2\times 3}
-31 ellentettje 31.
x=\frac{31±41}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{72}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{31±41}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 31 és 41.
x=12
72 elosztása a következővel: 6.
x=-\frac{10}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{31±41}{6}). ± előjele negatív. 41 kivonása a következőből: 31.
x=-\frac{5}{3}
A törtet (\frac{-10}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=12 x=-\frac{5}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
3x^{2}-31x-60=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
3x^{2}-31x-60-\left(-60\right)=-\left(-60\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 60.
3x^{2}-31x=-\left(-60\right)
Ha kivonjuk a(z) -60 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
3x^{2}-31x=60
-60 kivonása a következőből: 0.
\frac{3x^{2}-31x}{3}=\frac{60}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}-\frac{31}{3}x=\frac{60}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{31}{3}x=20
60 elosztása a következővel: 3.
x^{2}-\frac{31}{3}x+\left(-\frac{31}{6}\right)^{2}=20+\left(-\frac{31}{6}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{31}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{31}{6}. Ezután hozzáadjuk -\frac{31}{6} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{31}{3}x+\frac{961}{36}=20+\frac{961}{36}
A(z) -\frac{31}{6} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{31}{3}x+\frac{961}{36}=\frac{1681}{36}
Összeadjuk a következőket: 20 és \frac{961}{36}.
\left(x-\frac{31}{6}\right)^{2}=\frac{1681}{36}
Tényezőkre x^{2}-\frac{31}{3}x+\frac{961}{36}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{31}{6}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1681}{36}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{31}{6}=\frac{41}{6} x-\frac{31}{6}=-\frac{41}{6}
Egyszerűsítünk.
x=12 x=-\frac{5}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{31}{6}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}