Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{2 \sqrt{7} + 1}{3} \approx 2,097167541
x=\frac{1-2\sqrt{7}}{3}\approx -1,430500874
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3x^{2}-2x-9=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\times 3\left(-9\right)}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) -2 értéket b-be és a(z) -9 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4\times 3\left(-9\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-12\left(-9\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+108}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -9.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{112}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 4 és 108.
x=\frac{-\left(-2\right)±4\sqrt{7}}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 112.
x=\frac{2±4\sqrt{7}}{2\times 3}
-2 ellentettje 2.
x=\frac{2±4\sqrt{7}}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{4\sqrt{7}+2}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±4\sqrt{7}}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2 és 4\sqrt{7}.
x=\frac{2\sqrt{7}+1}{3}
2+4\sqrt{7} elosztása a következővel: 6.
x=\frac{2-4\sqrt{7}}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±4\sqrt{7}}{6}). ± előjele negatív. 4\sqrt{7} kivonása a következőből: 2.
x=\frac{1-2\sqrt{7}}{3}
2-4\sqrt{7} elosztása a következővel: 6.
x=\frac{2\sqrt{7}+1}{3} x=\frac{1-2\sqrt{7}}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
3x^{2}-2x-9=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
3x^{2}-2x-9-\left(-9\right)=-\left(-9\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 9.
3x^{2}-2x=-\left(-9\right)
Ha kivonjuk a(z) -9 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
3x^{2}-2x=9
-9 kivonása a következőből: 0.
\frac{3x^{2}-2x}{3}=\frac{9}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}-\frac{2}{3}x=\frac{9}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{2}{3}x=3
9 elosztása a következővel: 3.
x^{2}-\frac{2}{3}x+\left(-\frac{1}{3}\right)^{2}=3+\left(-\frac{1}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{2}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{3}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=3+\frac{1}{9}
A(z) -\frac{1}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=\frac{28}{9}
Összeadjuk a következőket: 3 és \frac{1}{9}.
\left(x-\frac{1}{3}\right)^{2}=\frac{28}{9}
Tényezőkre x^{2}-\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{28}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{3}=\frac{2\sqrt{7}}{3} x-\frac{1}{3}=-\frac{2\sqrt{7}}{3}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{2\sqrt{7}+1}{3} x=\frac{1-2\sqrt{7}}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}