Megoldás a(z) x változóra
x=-1
x=6
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3x^{2}-15x-18=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 18.
x^{2}-5x-6=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
a+b=-5 ab=1\left(-6\right)=-6
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-6 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-6 2,-3
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -6.
1-6=-5 2-3=-1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-6 b=1
A megoldás az a pár, amelynek összege -5.
\left(x^{2}-6x\right)+\left(x-6\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-5x-6) \left(x^{2}-6x\right)+\left(x-6\right) alakban.
x\left(x-6\right)+x-6
Emelje ki a(z) x elemet a(z) x^{2}-6x kifejezésből.
\left(x-6\right)\left(x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-6 általános kifejezést a zárójelből.
x=6 x=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-6=0 és a x+1=0.
3x^{2}-15x=18
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
3x^{2}-15x-18=18-18
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 18.
3x^{2}-15x-18=0
Ha kivonjuk a(z) 18 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{\left(-15\right)^{2}-4\times 3\left(-18\right)}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) -15 értéket b-be és a(z) -18 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{225-4\times 3\left(-18\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: -15.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{225-12\left(-18\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{225+216}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -18.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{441}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 225 és 216.
x=\frac{-\left(-15\right)±21}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 441.
x=\frac{15±21}{2\times 3}
-15 ellentettje 15.
x=\frac{15±21}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{36}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{15±21}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 15 és 21.
x=6
36 elosztása a következővel: 6.
x=-\frac{6}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{15±21}{6}). ± előjele negatív. 21 kivonása a következőből: 15.
x=-1
-6 elosztása a következővel: 6.
x=6 x=-1
Megoldottuk az egyenletet.
3x^{2}-15x=18
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{3x^{2}-15x}{3}=\frac{18}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}+\left(-\frac{15}{3}\right)x=\frac{18}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}-5x=\frac{18}{3}
-15 elosztása a következővel: 3.
x^{2}-5x=6
18 elosztása a következővel: 3.
x^{2}-5x+\left(-\frac{5}{2}\right)^{2}=6+\left(-\frac{5}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -5 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-5x+\frac{25}{4}=6+\frac{25}{4}
A(z) -\frac{5}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-5x+\frac{25}{4}=\frac{49}{4}
Összeadjuk a következőket: 6 és \frac{25}{4}.
\left(x-\frac{5}{2}\right)^{2}=\frac{49}{4}
Tényezőkre x^{2}-5x+\frac{25}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{5}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{5}{2}=\frac{7}{2} x-\frac{5}{2}=-\frac{7}{2}
Egyszerűsítünk.
x=6 x=-1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}