Megoldás a(z) x változóra
x=2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-4x+4=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
a+b=-4 ab=1\times 4=4
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx+4 alakúvá. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
-1,-4 -2,-2
Mivel ab pozitív, a és a b ugyanaz a jele. Mivel a a+b negatív, a a és a b egyaránt negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 4.
-1-4=-5 -2-2=-4
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-2 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege -4.
\left(x^{2}-2x\right)+\left(-2x+4\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-4x+4) \left(x^{2}-2x\right)+\left(-2x+4\right) alakban.
x\left(x-2\right)-2\left(x-2\right)
Kiemeljük a(z) x tényezőt az első, a(z) -2 tényezőt pedig a második csoportban.
\left(x-2\right)\left(x-2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-2 általános kifejezést a zárójelből.
\left(x-2\right)^{2}
Átírjuk kéttagú kifejezés négyzetére.
x=2
Az egyenlet megoldásához elvégezzük ezt a műveletet: x-2=0.
3x^{2}-12x+12=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{\left(-12\right)^{2}-4\times 3\times 12}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) -12 értéket b-be és a(z) 12 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-4\times 3\times 12}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: -12.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-12\times 12}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-144}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és 12.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{0}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 144 és -144.
x=-\frac{-12}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
x=\frac{12}{2\times 3}
-12 ellentettje 12.
x=\frac{12}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=2
12 elosztása a következővel: 6.
3x^{2}-12x+12=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
3x^{2}-12x+12-12=-12
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 12.
3x^{2}-12x=-12
Ha kivonjuk a(z) 12 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{3x^{2}-12x}{3}=-\frac{12}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}+\left(-\frac{12}{3}\right)x=-\frac{12}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}-4x=-\frac{12}{3}
-12 elosztása a következővel: 3.
x^{2}-4x=-4
-12 elosztása a következővel: 3.
x^{2}-4x+\left(-2\right)^{2}=-4+\left(-2\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -2. Ezután hozzáadjuk -2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-4x+4=-4+4
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x^{2}-4x+4=0
Összeadjuk a következőket: -4 és 4.
\left(x-2\right)^{2}=0
A(z) x^{2}-4x+4 kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(x-2\right)^{2}}=\sqrt{0}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-2=0 x-2=0
Egyszerűsítünk.
x=2 x=2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
x=2
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}