Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{2}{3}\approx -0,666666667
x=4
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-10 ab=3\left(-8\right)=-24
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3x^{2}+ax+bx-8 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-24 2,-12 3,-8 4,-6
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -24.
1-24=-23 2-12=-10 3-8=-5 4-6=-2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-12 b=2
A megoldás az a pár, amelynek összege -10.
\left(3x^{2}-12x\right)+\left(2x-8\right)
Átírjuk az értéket (3x^{2}-10x-8) \left(3x^{2}-12x\right)+\left(2x-8\right) alakban.
3x\left(x-4\right)+2\left(x-4\right)
A 3x a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(x-4\right)\left(3x+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-4 általános kifejezést a zárójelből.
x=4 x=-\frac{2}{3}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-4=0 és a 3x+2=0.
3x^{2}-10x-8=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{\left(-10\right)^{2}-4\times 3\left(-8\right)}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) -10 értéket b-be és a(z) -8 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100-4\times 3\left(-8\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: -10.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100-12\left(-8\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100+96}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -8.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{196}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 100 és 96.
x=\frac{-\left(-10\right)±14}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 196.
x=\frac{10±14}{2\times 3}
-10 ellentettje 10.
x=\frac{10±14}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{24}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{10±14}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 10 és 14.
x=4
24 elosztása a következővel: 6.
x=-\frac{4}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{10±14}{6}). ± előjele negatív. 14 kivonása a következőből: 10.
x=-\frac{2}{3}
A törtet (\frac{-4}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=4 x=-\frac{2}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
3x^{2}-10x-8=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
3x^{2}-10x-8-\left(-8\right)=-\left(-8\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 8.
3x^{2}-10x=-\left(-8\right)
Ha kivonjuk a(z) -8 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
3x^{2}-10x=8
-8 kivonása a következőből: 0.
\frac{3x^{2}-10x}{3}=\frac{8}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}-\frac{10}{3}x=\frac{8}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{10}{3}x+\left(-\frac{5}{3}\right)^{2}=\frac{8}{3}+\left(-\frac{5}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{10}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{3}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{10}{3}x+\frac{25}{9}=\frac{8}{3}+\frac{25}{9}
A(z) -\frac{5}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{10}{3}x+\frac{25}{9}=\frac{49}{9}
\frac{8}{3} és \frac{25}{9} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{5}{3}\right)^{2}=\frac{49}{9}
Tényezőkre x^{2}-\frac{10}{3}x+\frac{25}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{5}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{5}{3}=\frac{7}{3} x-\frac{5}{3}=-\frac{7}{3}
Egyszerűsítünk.
x=4 x=-\frac{2}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}