Megoldás a(z) x változóra
x=-2
x=\frac{1}{3}\approx 0,333333333
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=5 ab=3\left(-2\right)=-6
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3x^{2}+ax+bx-2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,6 -2,3
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -6.
-1+6=5 -2+3=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-1 b=6
A megoldás az a pár, amelynek összege 5.
\left(3x^{2}-x\right)+\left(6x-2\right)
Átírjuk az értéket (3x^{2}+5x-2) \left(3x^{2}-x\right)+\left(6x-2\right) alakban.
x\left(3x-1\right)+2\left(3x-1\right)
A x a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(3x-1\right)\left(x+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{1}{3} x=-2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 3x-1=0 és a x+2=0.
3x^{2}+5x-2=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-5±\sqrt{5^{2}-4\times 3\left(-2\right)}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) 5 értéket b-be és a(z) -2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-5±\sqrt{25-4\times 3\left(-2\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
x=\frac{-5±\sqrt{25-12\left(-2\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-5±\sqrt{25+24}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -2.
x=\frac{-5±\sqrt{49}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 25 és 24.
x=\frac{-5±7}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 49.
x=\frac{-5±7}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{2}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-5±7}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -5 és 7.
x=\frac{1}{3}
A törtet (\frac{2}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{12}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-5±7}{6}). ± előjele negatív. 7 kivonása a következőből: -5.
x=-2
-12 elosztása a következővel: 6.
x=\frac{1}{3} x=-2
Megoldottuk az egyenletet.
3x^{2}+5x-2=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
3x^{2}+5x-2-\left(-2\right)=-\left(-2\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
3x^{2}+5x=-\left(-2\right)
Ha kivonjuk a(z) -2 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
3x^{2}+5x=2
-2 kivonása a következőből: 0.
\frac{3x^{2}+5x}{3}=\frac{2}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}+\frac{5}{3}x=\frac{2}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{5}{3}x+\left(\frac{5}{6}\right)^{2}=\frac{2}{3}+\left(\frac{5}{6}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{5}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{5}{6}. Ezután hozzáadjuk \frac{5}{6} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{5}{3}x+\frac{25}{36}=\frac{2}{3}+\frac{25}{36}
A(z) \frac{5}{6} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{5}{3}x+\frac{25}{36}=\frac{49}{36}
\frac{2}{3} és \frac{25}{36} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{5}{6}\right)^{2}=\frac{49}{36}
Tényezőkre x^{2}+\frac{5}{3}x+\frac{25}{36}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{5}{6}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{36}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{5}{6}=\frac{7}{6} x+\frac{5}{6}=-\frac{7}{6}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1}{3} x=-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{5}{6}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}