Ugrás a tartalomra
Szorzattá alakítás
Tick mark Image
Kiértékelés
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

a+b=5 ab=3\left(-2\right)=-6
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3x^{2}+ax+bx-2 alakúvá. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
-1,6 -2,3
Mivel a ab negatív, a és b ellentétes jelei vannak. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám értéke nagyobb, mint a negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -6.
-1+6=5 -2+3=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-1 b=6
A megoldás az a pár, amelynek összege 5.
\left(3x^{2}-x\right)+\left(6x-2\right)
Átírjuk az értéket (3x^{2}+5x-2) \left(3x^{2}-x\right)+\left(6x-2\right) alakban.
x\left(3x-1\right)+2\left(3x-1\right)
Kiemeljük a(z) x tényezőt az első, a(z) 2 tényezőt pedig a második csoportban.
\left(3x-1\right)\left(x+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3x-1 általános kifejezést a zárójelből.
3x^{2}+5x-2=0
Egy másodfokú polinom az ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right) átalakítással bontható tényezőkre, ahol x_{1} és x_{2} a másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása.
x=\frac{-5±\sqrt{5^{2}-4\times 3\left(-2\right)}}{2\times 3}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-5±\sqrt{25-4\times 3\left(-2\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
x=\frac{-5±\sqrt{25-12\left(-2\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-5±\sqrt{25+24}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -2.
x=\frac{-5±\sqrt{49}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 25 és 24.
x=\frac{-5±7}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 49.
x=\frac{-5±7}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{2}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-5±7}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -5 és 7.
x=\frac{1}{3}
A törtet (\frac{2}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{12}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-5±7}{6}). ± előjele negatív. 7 kivonása a következőből: -5.
x=-2
-12 elosztása a következővel: 6.
3x^{2}+5x-2=3\left(x-\frac{1}{3}\right)\left(x-\left(-2\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{3} értéket x_{1} helyére, a(z) -2 értéket pedig x_{2} helyére.
3x^{2}+5x-2=3\left(x-\frac{1}{3}\right)\left(x+2\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
3x^{2}+5x-2=3\times \frac{3x-1}{3}\left(x+2\right)
\frac{1}{3} kivonása a következőből: x: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
3x^{2}+5x-2=\left(3x-1\right)\left(x+2\right)
A legnagyobb közös osztó (3) kiejtése itt: 3 és 3.