Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{697} - 15}{2} \approx 5,700378782
x=\frac{-\sqrt{697}-15}{2}\approx -20,700378782
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3x^{2}+45x-354=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-45±\sqrt{45^{2}-4\times 3\left(-354\right)}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) 45 értéket b-be és a(z) -354 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-45±\sqrt{2025-4\times 3\left(-354\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: 45.
x=\frac{-45±\sqrt{2025-12\left(-354\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-45±\sqrt{2025+4248}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -354.
x=\frac{-45±\sqrt{6273}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 2025 és 4248.
x=\frac{-45±3\sqrt{697}}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 6273.
x=\frac{-45±3\sqrt{697}}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{3\sqrt{697}-45}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-45±3\sqrt{697}}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -45 és 3\sqrt{697}.
x=\frac{\sqrt{697}-15}{2}
-45+3\sqrt{697} elosztása a következővel: 6.
x=\frac{-3\sqrt{697}-45}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-45±3\sqrt{697}}{6}). ± előjele negatív. 3\sqrt{697} kivonása a következőből: -45.
x=\frac{-\sqrt{697}-15}{2}
-45-3\sqrt{697} elosztása a következővel: 6.
x=\frac{\sqrt{697}-15}{2} x=\frac{-\sqrt{697}-15}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
3x^{2}+45x-354=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
3x^{2}+45x-354-\left(-354\right)=-\left(-354\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 354.
3x^{2}+45x=-\left(-354\right)
Ha kivonjuk a(z) -354 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
3x^{2}+45x=354
-354 kivonása a következőből: 0.
\frac{3x^{2}+45x}{3}=\frac{354}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}+\frac{45}{3}x=\frac{354}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}+15x=\frac{354}{3}
45 elosztása a következővel: 3.
x^{2}+15x=118
354 elosztása a következővel: 3.
x^{2}+15x+\left(\frac{15}{2}\right)^{2}=118+\left(\frac{15}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 15 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{15}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{15}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+15x+\frac{225}{4}=118+\frac{225}{4}
A(z) \frac{15}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+15x+\frac{225}{4}=\frac{697}{4}
Összeadjuk a következőket: 118 és \frac{225}{4}.
\left(x+\frac{15}{2}\right)^{2}=\frac{697}{4}
Tényezőkre x^{2}+15x+\frac{225}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{15}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{697}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{15}{2}=\frac{\sqrt{697}}{2} x+\frac{15}{2}=-\frac{\sqrt{697}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{697}-15}{2} x=\frac{-\sqrt{697}-15}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{15}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}