Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

3x^{2}+2x+15=9
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
3x^{2}+2x+15-9=9-9
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 9.
3x^{2}+2x+15-9=0
Ha kivonjuk a(z) 9 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
3x^{2}+2x+6=0
9 kivonása a következőből: 15.
x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\times 3\times 6}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) 6 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-2±\sqrt{4-4\times 3\times 6}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x=\frac{-2±\sqrt{4-12\times 6}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-2±\sqrt{4-72}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és 6.
x=\frac{-2±\sqrt{-68}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 4 és -72.
x=\frac{-2±2\sqrt{17}i}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -68.
x=\frac{-2±2\sqrt{17}i}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{-2+2\sqrt{17}i}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±2\sqrt{17}i}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 2i\sqrt{17}.
x=\frac{-1+\sqrt{17}i}{3}
-2+2i\sqrt{17} elosztása a következővel: 6.
x=\frac{-2\sqrt{17}i-2}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±2\sqrt{17}i}{6}). ± előjele negatív. 2i\sqrt{17} kivonása a következőből: -2.
x=\frac{-\sqrt{17}i-1}{3}
-2-2i\sqrt{17} elosztása a következővel: 6.
x=\frac{-1+\sqrt{17}i}{3} x=\frac{-\sqrt{17}i-1}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
3x^{2}+2x+15=9
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
3x^{2}+2x+15-15=9-15
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 15.
3x^{2}+2x=9-15
Ha kivonjuk a(z) 15 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
3x^{2}+2x=-6
15 kivonása a következőből: 9.
\frac{3x^{2}+2x}{3}=-\frac{6}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}+\frac{2}{3}x=-\frac{6}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{2}{3}x=-2
-6 elosztása a következővel: 3.
x^{2}+\frac{2}{3}x+\left(\frac{1}{3}\right)^{2}=-2+\left(\frac{1}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{2}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{3}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=-2+\frac{1}{9}
A(z) \frac{1}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=-\frac{17}{9}
Összeadjuk a következőket: -2 és \frac{1}{9}.
\left(x+\frac{1}{3}\right)^{2}=-\frac{17}{9}
Tényezőkre x^{2}+\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{3}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{17}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{3}=\frac{\sqrt{17}i}{3} x+\frac{1}{3}=-\frac{\sqrt{17}i}{3}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{-1+\sqrt{17}i}{3} x=\frac{-\sqrt{17}i-1}{3}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{3}.