Szorzattá alakítás
3\left(d-14\right)\left(d-3\right)
Kiértékelés
3\left(d-14\right)\left(d-3\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3\left(d^{2}-17d+42\right)
Kiemeljük a következőt: 3.
a+b=-17 ab=1\times 42=42
Vegyük a következőt: d^{2}-17d+42. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk d^{2}+ad+bd+42 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-42 -2,-21 -3,-14 -6,-7
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 42.
-1-42=-43 -2-21=-23 -3-14=-17 -6-7=-13
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-14 b=-3
A megoldás az a pár, amelynek összege -17.
\left(d^{2}-14d\right)+\left(-3d+42\right)
Átírjuk az értéket (d^{2}-17d+42) \left(d^{2}-14d\right)+\left(-3d+42\right) alakban.
d\left(d-14\right)-3\left(d-14\right)
A d a második csoportban lévő első és -3 faktort.
\left(d-14\right)\left(d-3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) d-14 általános kifejezést a zárójelből.
3\left(d-14\right)\left(d-3\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
3d^{2}-51d+126=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
d=\frac{-\left(-51\right)±\sqrt{\left(-51\right)^{2}-4\times 3\times 126}}{2\times 3}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
d=\frac{-\left(-51\right)±\sqrt{2601-4\times 3\times 126}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: -51.
d=\frac{-\left(-51\right)±\sqrt{2601-12\times 126}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
d=\frac{-\left(-51\right)±\sqrt{2601-1512}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és 126.
d=\frac{-\left(-51\right)±\sqrt{1089}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 2601 és -1512.
d=\frac{-\left(-51\right)±33}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1089.
d=\frac{51±33}{2\times 3}
-51 ellentettje 51.
d=\frac{51±33}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
d=\frac{84}{6}
Megoldjuk az egyenletet (d=\frac{51±33}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 51 és 33.
d=14
84 elosztása a következővel: 6.
d=\frac{18}{6}
Megoldjuk az egyenletet (d=\frac{51±33}{6}). ± előjele negatív. 33 kivonása a következőből: 51.
d=3
18 elosztása a következővel: 6.
3d^{2}-51d+126=3\left(d-14\right)\left(d-3\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 14 értéket x_{1} helyére, a(z) 3 értéket pedig x_{2} helyére.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}