Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) y változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

3-\left(2y+9\right)\left(y-7\right)=13\left(y-7\right)
A változó (y) értéke nem lehet 7, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: y-7.
3+\left(-2y-9\right)\left(y-7\right)=13\left(y-7\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -1 és 2y+9.
3-2y^{2}+5y+63=13\left(y-7\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (-2y-9 és y-7), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
66-2y^{2}+5y=13\left(y-7\right)
Összeadjuk a következőket: 3 és 63. Az eredmény 66.
66-2y^{2}+5y=13y-91
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 13 és y-7.
66-2y^{2}+5y-13y=-91
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 13y.
66-2y^{2}-8y=-91
Összevonjuk a következőket: 5y és -13y. Az eredmény -8y.
66-2y^{2}-8y+91=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 91.
157-2y^{2}-8y=0
Összeadjuk a következőket: 66 és 91. Az eredmény 157.
-2y^{2}-8y+157=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
y=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{\left(-8\right)^{2}-4\left(-2\right)\times 157}}{2\left(-2\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -2 értéket a-ba, a(z) -8 értéket b-be és a(z) 157 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
y=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-4\left(-2\right)\times 157}}{2\left(-2\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -8.
y=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64+8\times 157}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
y=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64+1256}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 8 és 157.
y=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{1320}}{2\left(-2\right)}
Összeadjuk a következőket: 64 és 1256.
y=\frac{-\left(-8\right)±2\sqrt{330}}{2\left(-2\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1320.
y=\frac{8±2\sqrt{330}}{2\left(-2\right)}
-8 ellentettje 8.
y=\frac{8±2\sqrt{330}}{-4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2.
y=\frac{2\sqrt{330}+8}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{8±2\sqrt{330}}{-4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 8 és 2\sqrt{330}.
y=-\frac{\sqrt{330}}{2}-2
8+2\sqrt{330} elosztása a következővel: -4.
y=\frac{8-2\sqrt{330}}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{8±2\sqrt{330}}{-4}). ± előjele negatív. 2\sqrt{330} kivonása a következőből: 8.
y=\frac{\sqrt{330}}{2}-2
8-2\sqrt{330} elosztása a következővel: -4.
y=-\frac{\sqrt{330}}{2}-2 y=\frac{\sqrt{330}}{2}-2
Megoldottuk az egyenletet.
3-\left(2y+9\right)\left(y-7\right)=13\left(y-7\right)
A változó (y) értéke nem lehet 7, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: y-7.
3+\left(-2y-9\right)\left(y-7\right)=13\left(y-7\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -1 és 2y+9.
3-2y^{2}+5y+63=13\left(y-7\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (-2y-9 és y-7), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
66-2y^{2}+5y=13\left(y-7\right)
Összeadjuk a következőket: 3 és 63. Az eredmény 66.
66-2y^{2}+5y=13y-91
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 13 és y-7.
66-2y^{2}+5y-13y=-91
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 13y.
66-2y^{2}-8y=-91
Összevonjuk a következőket: 5y és -13y. Az eredmény -8y.
-2y^{2}-8y=-91-66
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 66.
-2y^{2}-8y=-157
Kivonjuk a(z) 66 értékből a(z) -91 értéket. Az eredmény -157.
\frac{-2y^{2}-8y}{-2}=-\frac{157}{-2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
y^{2}+\left(-\frac{8}{-2}\right)y=-\frac{157}{-2}
A(z) -2 értékkel való osztás eltünteti a(z) -2 értékkel való szorzást.
y^{2}+4y=-\frac{157}{-2}
-8 elosztása a következővel: -2.
y^{2}+4y=\frac{157}{2}
-157 elosztása a következővel: -2.
y^{2}+4y+2^{2}=\frac{157}{2}+2^{2}
Elosztjuk a(z) 4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 2. Ezután hozzáadjuk 2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
y^{2}+4y+4=\frac{157}{2}+4
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
y^{2}+4y+4=\frac{165}{2}
Összeadjuk a következőket: \frac{157}{2} és 4.
\left(y+2\right)^{2}=\frac{165}{2}
Tényezőkre y^{2}+4y+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(y+2\right)^{2}}=\sqrt{\frac{165}{2}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
y+2=\frac{\sqrt{330}}{2} y+2=-\frac{\sqrt{330}}{2}
Egyszerűsítünk.
y=\frac{\sqrt{330}}{2}-2 y=-\frac{\sqrt{330}}{2}-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2.