Megoldás a(z) x változóra
x=3-\sqrt{6}\approx 0,550510257
x=\sqrt{6}+3\approx 5,449489743
Grafikon
Teszt
Quadratic Equation
5 ehhez hasonló probléma:
3 ^ { 2 } = ( \sqrt { 3 } ) ^ { 2 } + ( 3 - x ) ^ { 2 }
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
9=\left(\sqrt{3}\right)^{2}+\left(3-x\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) 3 érték 2. hatványát. Az eredmény 9.
9=3+\left(3-x\right)^{2}
\sqrt{3} négyzete 3.
9=3+9-6x+x^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(3-x\right)^{2}).
9=12-6x+x^{2}
Összeadjuk a következőket: 3 és 9. Az eredmény 12.
12-6x+x^{2}=9
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
12-6x+x^{2}-9=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9.
3-6x+x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 9 értékből a(z) 12 értéket. Az eredmény 3.
x^{2}-6x+3=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{\left(-6\right)^{2}-4\times 3}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -6 értéket b-be és a(z) 3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-4\times 3}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -6.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-12}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{24}}{2}
Összeadjuk a következőket: 36 és -12.
x=\frac{-\left(-6\right)±2\sqrt{6}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 24.
x=\frac{6±2\sqrt{6}}{2}
-6 ellentettje 6.
x=\frac{2\sqrt{6}+6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±2\sqrt{6}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 6 és 2\sqrt{6}.
x=\sqrt{6}+3
6+2\sqrt{6} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{6-2\sqrt{6}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±2\sqrt{6}}{2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{6} kivonása a következőből: 6.
x=3-\sqrt{6}
6-2\sqrt{6} elosztása a következővel: 2.
x=\sqrt{6}+3 x=3-\sqrt{6}
Megoldottuk az egyenletet.
9=\left(\sqrt{3}\right)^{2}+\left(3-x\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) 3 érték 2. hatványát. Az eredmény 9.
9=3+\left(3-x\right)^{2}
\sqrt{3} négyzete 3.
9=3+9-6x+x^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(3-x\right)^{2}).
9=12-6x+x^{2}
Összeadjuk a következőket: 3 és 9. Az eredmény 12.
12-6x+x^{2}=9
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-6x+x^{2}=9-12
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 12.
-6x+x^{2}=-3
Kivonjuk a(z) 12 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény -3.
x^{2}-6x=-3
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}-6x+\left(-3\right)^{2}=-3+\left(-3\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -3. Ezután hozzáadjuk -3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-6x+9=-3+9
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
x^{2}-6x+9=6
Összeadjuk a következőket: -3 és 9.
\left(x-3\right)^{2}=6
Tényezőkre x^{2}-6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-3\right)^{2}}=\sqrt{6}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-3=\sqrt{6} x-3=-\sqrt{6}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{6}+3 x=3-\sqrt{6}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}