Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
Tick mark Image
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

3+x\times 4=xx+6+x\times 14
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
3+x\times 4=x^{2}+6+x\times 14
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
3+x\times 4-x^{2}=6+x\times 14
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
3+x\times 4-x^{2}-6=x\times 14
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6.
-3+x\times 4-x^{2}=x\times 14
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény -3.
-3+x\times 4-x^{2}-x\times 14=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x\times 14.
-3-10x-x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: x\times 4 és -x\times 14. Az eredmény -10x.
-x^{2}-10x-3=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{\left(-10\right)^{2}-4\left(-1\right)\left(-3\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -10 értéket b-be és a(z) -3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100-4\left(-1\right)\left(-3\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -10.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100+4\left(-3\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100-12}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -3.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{88}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 100 és -12.
x=\frac{-\left(-10\right)±2\sqrt{22}}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 88.
x=\frac{10±2\sqrt{22}}{2\left(-1\right)}
-10 ellentettje 10.
x=\frac{10±2\sqrt{22}}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{2\sqrt{22}+10}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{10±2\sqrt{22}}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 10 és 2\sqrt{22}.
x=-\left(\sqrt{22}+5\right)
10+2\sqrt{22} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{10-2\sqrt{22}}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{10±2\sqrt{22}}{-2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{22} kivonása a következőből: 10.
x=\sqrt{22}-5
10-2\sqrt{22} elosztása a következővel: -2.
x=-\left(\sqrt{22}+5\right) x=\sqrt{22}-5
Megoldottuk az egyenletet.
3+x\times 4=xx+6+x\times 14
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
3+x\times 4=x^{2}+6+x\times 14
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
3+x\times 4-x^{2}=6+x\times 14
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
3+x\times 4-x^{2}-x\times 14=6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x\times 14.
3-10x-x^{2}=6
Összevonjuk a következőket: x\times 4 és -x\times 14. Az eredmény -10x.
-10x-x^{2}=6-3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3.
-10x-x^{2}=3
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) 6 értéket. Az eredmény 3.
-x^{2}-10x=3
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}-10x}{-1}=\frac{3}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\left(-\frac{10}{-1}\right)x=\frac{3}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}+10x=\frac{3}{-1}
-10 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+10x=-3
3 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+10x+5^{2}=-3+5^{2}
Elosztjuk a(z) 10 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 5. Ezután hozzáadjuk 5 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+10x+25=-3+25
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
x^{2}+10x+25=22
Összeadjuk a következőket: -3 és 25.
\left(x+5\right)^{2}=22
Tényezőkre x^{2}+10x+25. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+5\right)^{2}}=\sqrt{22}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+5=\sqrt{22} x+5=-\sqrt{22}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{22}-5 x=-\sqrt{22}-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 5.
3+x\times 4=xx+6+x\times 14
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
3+x\times 4=x^{2}+6+x\times 14
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
3+x\times 4-x^{2}=6+x\times 14
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
3+x\times 4-x^{2}-6=x\times 14
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6.
-3+x\times 4-x^{2}=x\times 14
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény -3.
-3+x\times 4-x^{2}-x\times 14=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x\times 14.
-3-10x-x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: x\times 4 és -x\times 14. Az eredmény -10x.
-x^{2}-10x-3=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{\left(-10\right)^{2}-4\left(-1\right)\left(-3\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -10 értéket b-be és a(z) -3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100-4\left(-1\right)\left(-3\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -10.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100+4\left(-3\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100-12}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -3.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{88}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 100 és -12.
x=\frac{-\left(-10\right)±2\sqrt{22}}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 88.
x=\frac{10±2\sqrt{22}}{2\left(-1\right)}
-10 ellentettje 10.
x=\frac{10±2\sqrt{22}}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{2\sqrt{22}+10}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{10±2\sqrt{22}}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 10 és 2\sqrt{22}.
x=-\left(\sqrt{22}+5\right)
10+2\sqrt{22} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{10-2\sqrt{22}}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{10±2\sqrt{22}}{-2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{22} kivonása a következőből: 10.
x=\sqrt{22}-5
10-2\sqrt{22} elosztása a következővel: -2.
x=-\left(\sqrt{22}+5\right) x=\sqrt{22}-5
Megoldottuk az egyenletet.
3+x\times 4=xx+6+x\times 14
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
3+x\times 4=x^{2}+6+x\times 14
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
3+x\times 4-x^{2}=6+x\times 14
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
3+x\times 4-x^{2}-x\times 14=6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x\times 14.
3-10x-x^{2}=6
Összevonjuk a következőket: x\times 4 és -x\times 14. Az eredmény -10x.
-10x-x^{2}=6-3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3.
-10x-x^{2}=3
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) 6 értéket. Az eredmény 3.
-x^{2}-10x=3
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}-10x}{-1}=\frac{3}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\left(-\frac{10}{-1}\right)x=\frac{3}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}+10x=\frac{3}{-1}
-10 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+10x=-3
3 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+10x+5^{2}=-3+5^{2}
Elosztjuk a(z) 10 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 5. Ezután hozzáadjuk 5 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+10x+25=-3+25
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
x^{2}+10x+25=22
Összeadjuk a következőket: -3 és 25.
\left(x+5\right)^{2}=22
Tényezőkre x^{2}+10x+25. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+5\right)^{2}}=\sqrt{22}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+5=\sqrt{22} x+5=-\sqrt{22}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{22}-5 x=-\sqrt{22}-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 5.