Megoldás a(z) x változóra
x=3
x=0
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3+2x-x^{2}-x^{2}=-4x+3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
3+2x-2x^{2}=-4x+3
Összevonjuk a következőket: -x^{2} és -x^{2}. Az eredmény -2x^{2}.
3+2x-2x^{2}+4x=3
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4x.
3+6x-2x^{2}=3
Összevonjuk a következőket: 2x és 4x. Az eredmény 6x.
3+6x-2x^{2}-3=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3.
6x-2x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény 0.
x\left(6-2x\right)=0
Kiemeljük a következőt: x.
x=0 x=3
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x=0 és a 6-2x=0.
3+2x-x^{2}-x^{2}=-4x+3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
3+2x-2x^{2}=-4x+3
Összevonjuk a következőket: -x^{2} és -x^{2}. Az eredmény -2x^{2}.
3+2x-2x^{2}+4x=3
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4x.
3+6x-2x^{2}=3
Összevonjuk a következőket: 2x és 4x. Az eredmény 6x.
3+6x-2x^{2}-3=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3.
6x-2x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény 0.
-2x^{2}+6x=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}}}{2\left(-2\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -2 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-6±6}{2\left(-2\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 6^{2}.
x=\frac{-6±6}{-4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2.
x=\frac{0}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±6}{-4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 6.
x=0
0 elosztása a következővel: -4.
x=-\frac{12}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±6}{-4}). ± előjele negatív. 6 kivonása a következőből: -6.
x=3
-12 elosztása a következővel: -4.
x=0 x=3
Megoldottuk az egyenletet.
3+2x-x^{2}-x^{2}=-4x+3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
3+2x-2x^{2}=-4x+3
Összevonjuk a következőket: -x^{2} és -x^{2}. Az eredmény -2x^{2}.
3+2x-2x^{2}+4x=3
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4x.
3+6x-2x^{2}=3
Összevonjuk a következőket: 2x és 4x. Az eredmény 6x.
6x-2x^{2}=3-3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3.
6x-2x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény 0.
-2x^{2}+6x=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-2x^{2}+6x}{-2}=\frac{0}{-2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
x^{2}+\frac{6}{-2}x=\frac{0}{-2}
A(z) -2 értékkel való osztás eltünteti a(z) -2 értékkel való szorzást.
x^{2}-3x=\frac{0}{-2}
6 elosztása a következővel: -2.
x^{2}-3x=0
0 elosztása a következővel: -2.
x^{2}-3x+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}=\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-3x+\frac{9}{4}=\frac{9}{4}
A(z) -\frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
\left(x-\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{9}{4}
Tényezőkre x^{2}-3x+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{3}{2}=\frac{3}{2} x-\frac{3}{2}=-\frac{3}{2}
Egyszerűsítünk.
x=3 x=0
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}