Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{59} - 3}{2} \approx 2,340572874
x=\frac{-\sqrt{59}-3}{2}\approx -5,340572874
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2x\left(3+x\right)=25
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 5.
6x+2x^{2}=25
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x és 3+x.
6x+2x^{2}-25=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 25.
2x^{2}+6x-25=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\times 2\left(-25\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) -25 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-6±\sqrt{36-4\times 2\left(-25\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x=\frac{-6±\sqrt{36-8\left(-25\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-6±\sqrt{36+200}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -25.
x=\frac{-6±\sqrt{236}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 36 és 200.
x=\frac{-6±2\sqrt{59}}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 236.
x=\frac{-6±2\sqrt{59}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{2\sqrt{59}-6}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±2\sqrt{59}}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 2\sqrt{59}.
x=\frac{\sqrt{59}-3}{2}
-6+2\sqrt{59} elosztása a következővel: 4.
x=\frac{-2\sqrt{59}-6}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±2\sqrt{59}}{4}). ± előjele negatív. 2\sqrt{59} kivonása a következőből: -6.
x=\frac{-\sqrt{59}-3}{2}
-6-2\sqrt{59} elosztása a következővel: 4.
x=\frac{\sqrt{59}-3}{2} x=\frac{-\sqrt{59}-3}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
2x\left(3+x\right)=25
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 5.
6x+2x^{2}=25
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x és 3+x.
2x^{2}+6x=25
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{2x^{2}+6x}{2}=\frac{25}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\frac{6}{2}x=\frac{25}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}+3x=\frac{25}{2}
6 elosztása a következővel: 2.
x^{2}+3x+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{25}{2}+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+3x+\frac{9}{4}=\frac{25}{2}+\frac{9}{4}
A(z) \frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+3x+\frac{9}{4}=\frac{59}{4}
\frac{25}{2} és \frac{9}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{59}{4}
Tényezőkre x^{2}+3x+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{59}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{3}{2}=\frac{\sqrt{59}}{2} x+\frac{3}{2}=-\frac{\sqrt{59}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{59}-3}{2} x=\frac{-\sqrt{59}-3}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{3}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}