Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\frac{-4+\sqrt{187}i}{29}\approx -0,137931034+0,471544632i
x=\frac{-\sqrt{187}i-4}{29}\approx -0,137931034-0,471544632i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
29x^{2}+8x+7=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-8±\sqrt{8^{2}-4\times 29\times 7}}{2\times 29}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 29 értéket a-ba, a(z) 8 értéket b-be és a(z) 7 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-8±\sqrt{64-4\times 29\times 7}}{2\times 29}
Négyzetre emeljük a következőt: 8.
x=\frac{-8±\sqrt{64-116\times 7}}{2\times 29}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 29.
x=\frac{-8±\sqrt{64-812}}{2\times 29}
Összeszorozzuk a következőket: -116 és 7.
x=\frac{-8±\sqrt{-748}}{2\times 29}
Összeadjuk a következőket: 64 és -812.
x=\frac{-8±2\sqrt{187}i}{2\times 29}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -748.
x=\frac{-8±2\sqrt{187}i}{58}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 29.
x=\frac{-8+2\sqrt{187}i}{58}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-8±2\sqrt{187}i}{58}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -8 és 2i\sqrt{187}.
x=\frac{-4+\sqrt{187}i}{29}
-8+2i\sqrt{187} elosztása a következővel: 58.
x=\frac{-2\sqrt{187}i-8}{58}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-8±2\sqrt{187}i}{58}). ± előjele negatív. 2i\sqrt{187} kivonása a következőből: -8.
x=\frac{-\sqrt{187}i-4}{29}
-8-2i\sqrt{187} elosztása a következővel: 58.
x=\frac{-4+\sqrt{187}i}{29} x=\frac{-\sqrt{187}i-4}{29}
Megoldottuk az egyenletet.
29x^{2}+8x+7=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
29x^{2}+8x+7-7=-7
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 7.
29x^{2}+8x=-7
Ha kivonjuk a(z) 7 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{29x^{2}+8x}{29}=-\frac{7}{29}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 29.
x^{2}+\frac{8}{29}x=-\frac{7}{29}
A(z) 29 értékkel való osztás eltünteti a(z) 29 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{8}{29}x+\left(\frac{4}{29}\right)^{2}=-\frac{7}{29}+\left(\frac{4}{29}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{8}{29} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{4}{29}. Ezután hozzáadjuk \frac{4}{29} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{8}{29}x+\frac{16}{841}=-\frac{7}{29}+\frac{16}{841}
A(z) \frac{4}{29} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{8}{29}x+\frac{16}{841}=-\frac{187}{841}
-\frac{7}{29} és \frac{16}{841} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{4}{29}\right)^{2}=-\frac{187}{841}
Tényezőkre x^{2}+\frac{8}{29}x+\frac{16}{841}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{4}{29}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{187}{841}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{4}{29}=\frac{\sqrt{187}i}{29} x+\frac{4}{29}=-\frac{\sqrt{187}i}{29}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{-4+\sqrt{187}i}{29} x=\frac{-\sqrt{187}i-4}{29}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{4}{29}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}