Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\frac{7+\sqrt{71}i}{3}\approx 2,333333333+2,808716591i
x=\frac{-\sqrt{71}i+7}{3}\approx 2,333333333-2,808716591i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-6x^{2}+28x=80
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
-6x^{2}+28x-80=80-80
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 80.
-6x^{2}+28x-80=0
Ha kivonjuk a(z) 80 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x=\frac{-28±\sqrt{28^{2}-4\left(-6\right)\left(-80\right)}}{2\left(-6\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -6 értéket a-ba, a(z) 28 értéket b-be és a(z) -80 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-28±\sqrt{784-4\left(-6\right)\left(-80\right)}}{2\left(-6\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 28.
x=\frac{-28±\sqrt{784+24\left(-80\right)}}{2\left(-6\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -6.
x=\frac{-28±\sqrt{784-1920}}{2\left(-6\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 24 és -80.
x=\frac{-28±\sqrt{-1136}}{2\left(-6\right)}
Összeadjuk a következőket: 784 és -1920.
x=\frac{-28±4\sqrt{71}i}{2\left(-6\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -1136.
x=\frac{-28±4\sqrt{71}i}{-12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -6.
x=\frac{-28+4\sqrt{71}i}{-12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-28±4\sqrt{71}i}{-12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -28 és 4i\sqrt{71}.
x=\frac{-\sqrt{71}i+7}{3}
-28+4i\sqrt{71} elosztása a következővel: -12.
x=\frac{-4\sqrt{71}i-28}{-12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-28±4\sqrt{71}i}{-12}). ± előjele negatív. 4i\sqrt{71} kivonása a következőből: -28.
x=\frac{7+\sqrt{71}i}{3}
-28-4i\sqrt{71} elosztása a következővel: -12.
x=\frac{-\sqrt{71}i+7}{3} x=\frac{7+\sqrt{71}i}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
-6x^{2}+28x=80
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-6x^{2}+28x}{-6}=\frac{80}{-6}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -6.
x^{2}+\frac{28}{-6}x=\frac{80}{-6}
A(z) -6 értékkel való osztás eltünteti a(z) -6 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{14}{3}x=\frac{80}{-6}
A törtet (\frac{28}{-6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{14}{3}x=-\frac{40}{3}
A törtet (\frac{80}{-6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{14}{3}x+\left(-\frac{7}{3}\right)^{2}=-\frac{40}{3}+\left(-\frac{7}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{14}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{7}{3}. Ezután hozzáadjuk -\frac{7}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{14}{3}x+\frac{49}{9}=-\frac{40}{3}+\frac{49}{9}
A(z) -\frac{7}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{14}{3}x+\frac{49}{9}=-\frac{71}{9}
-\frac{40}{3} és \frac{49}{9} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{7}{3}\right)^{2}=-\frac{71}{9}
Tényezőkre x^{2}-\frac{14}{3}x+\frac{49}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{7}{3}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{71}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{7}{3}=\frac{\sqrt{71}i}{3} x-\frac{7}{3}=-\frac{\sqrt{71}i}{3}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{7+\sqrt{71}i}{3} x=\frac{-\sqrt{71}i+7}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{7}{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}