Megoldás a(z) k változóra
k=\frac{-1+\sqrt{111}i}{56}\approx -0,017857143+0,188136674i
k=\frac{-\sqrt{111}i-1}{56}\approx -0,017857143-0,188136674i
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
28k^{2}+k+1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
k=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\times 28}}{2\times 28}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 28 értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
k=\frac{-1±\sqrt{1-4\times 28}}{2\times 28}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
k=\frac{-1±\sqrt{1-112}}{2\times 28}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 28.
k=\frac{-1±\sqrt{-111}}{2\times 28}
Összeadjuk a következőket: 1 és -112.
k=\frac{-1±\sqrt{111}i}{2\times 28}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -111.
k=\frac{-1±\sqrt{111}i}{56}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 28.
k=\frac{-1+\sqrt{111}i}{56}
Megoldjuk az egyenletet (k=\frac{-1±\sqrt{111}i}{56}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és i\sqrt{111}.
k=\frac{-\sqrt{111}i-1}{56}
Megoldjuk az egyenletet (k=\frac{-1±\sqrt{111}i}{56}). ± előjele negatív. i\sqrt{111} kivonása a következőből: -1.
k=\frac{-1+\sqrt{111}i}{56} k=\frac{-\sqrt{111}i-1}{56}
Megoldottuk az egyenletet.
28k^{2}+k+1=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
28k^{2}+k+1-1=-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
28k^{2}+k=-1
Ha kivonjuk a(z) 1 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{28k^{2}+k}{28}=-\frac{1}{28}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 28.
k^{2}+\frac{1}{28}k=-\frac{1}{28}
A(z) 28 értékkel való osztás eltünteti a(z) 28 értékkel való szorzást.
k^{2}+\frac{1}{28}k+\left(\frac{1}{56}\right)^{2}=-\frac{1}{28}+\left(\frac{1}{56}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{1}{28} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{56}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{56} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
k^{2}+\frac{1}{28}k+\frac{1}{3136}=-\frac{1}{28}+\frac{1}{3136}
A(z) \frac{1}{56} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
k^{2}+\frac{1}{28}k+\frac{1}{3136}=-\frac{111}{3136}
-\frac{1}{28} és \frac{1}{3136} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(k+\frac{1}{56}\right)^{2}=-\frac{111}{3136}
Tényezőkre k^{2}+\frac{1}{28}k+\frac{1}{3136}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(k+\frac{1}{56}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{111}{3136}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
k+\frac{1}{56}=\frac{\sqrt{111}i}{56} k+\frac{1}{56}=-\frac{\sqrt{111}i}{56}
Egyszerűsítünk.
k=\frac{-1+\sqrt{111}i}{56} k=\frac{-\sqrt{111}i-1}{56}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{56}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}