Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{5749}-59}{54}\approx 0,311521488
x=\frac{-\sqrt{5749}-59}{54}\approx -2,496706673
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
27x^{2}+59x-21=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-59±\sqrt{59^{2}-4\times 27\left(-21\right)}}{2\times 27}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 27 értéket a-ba, a(z) 59 értéket b-be és a(z) -21 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-59±\sqrt{3481-4\times 27\left(-21\right)}}{2\times 27}
Négyzetre emeljük a következőt: 59.
x=\frac{-59±\sqrt{3481-108\left(-21\right)}}{2\times 27}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 27.
x=\frac{-59±\sqrt{3481+2268}}{2\times 27}
Összeszorozzuk a következőket: -108 és -21.
x=\frac{-59±\sqrt{5749}}{2\times 27}
Összeadjuk a következőket: 3481 és 2268.
x=\frac{-59±\sqrt{5749}}{54}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 27.
x=\frac{\sqrt{5749}-59}{54}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-59±\sqrt{5749}}{54}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -59 és \sqrt{5749}.
x=\frac{-\sqrt{5749}-59}{54}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-59±\sqrt{5749}}{54}). ± előjele negatív. \sqrt{5749} kivonása a következőből: -59.
x=\frac{\sqrt{5749}-59}{54} x=\frac{-\sqrt{5749}-59}{54}
Megoldottuk az egyenletet.
27x^{2}+59x-21=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
27x^{2}+59x-21-\left(-21\right)=-\left(-21\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 21.
27x^{2}+59x=-\left(-21\right)
Ha kivonjuk a(z) -21 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
27x^{2}+59x=21
-21 kivonása a következőből: 0.
\frac{27x^{2}+59x}{27}=\frac{21}{27}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 27.
x^{2}+\frac{59}{27}x=\frac{21}{27}
A(z) 27 értékkel való osztás eltünteti a(z) 27 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{59}{27}x=\frac{7}{9}
A törtet (\frac{21}{27}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{59}{27}x+\left(\frac{59}{54}\right)^{2}=\frac{7}{9}+\left(\frac{59}{54}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{59}{27} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{59}{54}. Ezután hozzáadjuk \frac{59}{54} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{59}{27}x+\frac{3481}{2916}=\frac{7}{9}+\frac{3481}{2916}
A(z) \frac{59}{54} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{59}{27}x+\frac{3481}{2916}=\frac{5749}{2916}
\frac{7}{9} és \frac{3481}{2916} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{59}{54}\right)^{2}=\frac{5749}{2916}
Tényezőkre x^{2}+\frac{59}{27}x+\frac{3481}{2916}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{59}{54}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{5749}{2916}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{59}{54}=\frac{\sqrt{5749}}{54} x+\frac{59}{54}=-\frac{\sqrt{5749}}{54}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{5749}-59}{54} x=\frac{-\sqrt{5749}-59}{54}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{59}{54}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}