Szorzattá alakítás
-\left(5x-9\right)\left(5x+3\right)
Kiértékelés
27+30x-25x^{2}
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-25x^{2}+30x+27
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=30 ab=-25\times 27=-675
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -25x^{2}+ax+bx+27 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,675 -3,225 -5,135 -9,75 -15,45 -25,27
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -675.
-1+675=674 -3+225=222 -5+135=130 -9+75=66 -15+45=30 -25+27=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=45 b=-15
A megoldás az a pár, amelynek összege 30.
\left(-25x^{2}+45x\right)+\left(-15x+27\right)
Átírjuk az értéket (-25x^{2}+30x+27) \left(-25x^{2}+45x\right)+\left(-15x+27\right) alakban.
-5x\left(5x-9\right)-3\left(5x-9\right)
A -5x a második csoportban lévő első és -3 faktort.
\left(5x-9\right)\left(-5x-3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 5x-9 általános kifejezést a zárójelből.
-25x^{2}+30x+27=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-30±\sqrt{30^{2}-4\left(-25\right)\times 27}}{2\left(-25\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-30±\sqrt{900-4\left(-25\right)\times 27}}{2\left(-25\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 30.
x=\frac{-30±\sqrt{900+100\times 27}}{2\left(-25\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -25.
x=\frac{-30±\sqrt{900+2700}}{2\left(-25\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 100 és 27.
x=\frac{-30±\sqrt{3600}}{2\left(-25\right)}
Összeadjuk a következőket: 900 és 2700.
x=\frac{-30±60}{2\left(-25\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 3600.
x=\frac{-30±60}{-50}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -25.
x=\frac{30}{-50}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-30±60}{-50}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -30 és 60.
x=-\frac{3}{5}
A törtet (\frac{30}{-50}) leegyszerűsítjük 10 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{90}{-50}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-30±60}{-50}). ± előjele negatív. 60 kivonása a következőből: -30.
x=\frac{9}{5}
A törtet (\frac{-90}{-50}) leegyszerűsítjük 10 kivonásával és kiejtésével.
-25x^{2}+30x+27=-25\left(x-\left(-\frac{3}{5}\right)\right)\left(x-\frac{9}{5}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -\frac{3}{5} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{9}{5} értéket pedig x_{2} helyére.
-25x^{2}+30x+27=-25\left(x+\frac{3}{5}\right)\left(x-\frac{9}{5}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
-25x^{2}+30x+27=-25\times \frac{-5x-3}{-5}\left(x-\frac{9}{5}\right)
\frac{3}{5} és x összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-25x^{2}+30x+27=-25\times \frac{-5x-3}{-5}\times \frac{-5x+9}{-5}
\frac{9}{5} kivonása a következőből: x: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-25x^{2}+30x+27=-25\times \frac{\left(-5x-3\right)\left(-5x+9\right)}{-5\left(-5\right)}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{-5x-3}{-5} és \frac{-5x+9}{-5}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-25x^{2}+30x+27=-25\times \frac{\left(-5x-3\right)\left(-5x+9\right)}{25}
Összeszorozzuk a következőket: -5 és -5.
-25x^{2}+30x+27=-\left(-5x-3\right)\left(-5x+9\right)
A legnagyobb közös osztó (25) kiejtése itt: -25 és 25.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}