Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{4}{5}=0,8
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-40 ab=25\times 16=400
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 25x^{2}+ax+bx+16 alakúvá. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
-1,-400 -2,-200 -4,-100 -5,-80 -8,-50 -10,-40 -16,-25 -20,-20
Mivel ab pozitív, a és a b ugyanaz a jele. Mivel a a+b negatív, a a és a b egyaránt negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 400.
-1-400=-401 -2-200=-202 -4-100=-104 -5-80=-85 -8-50=-58 -10-40=-50 -16-25=-41 -20-20=-40
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-20 b=-20
A megoldás az a pár, amelynek összege -40.
\left(25x^{2}-20x\right)+\left(-20x+16\right)
Átírjuk az értéket (25x^{2}-40x+16) \left(25x^{2}-20x\right)+\left(-20x+16\right) alakban.
5x\left(5x-4\right)-4\left(5x-4\right)
Kiemeljük a(z) 5x tényezőt az első, a(z) -4 tényezőt pedig a második csoportban.
\left(5x-4\right)\left(5x-4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 5x-4 általános kifejezést a zárójelből.
\left(5x-4\right)^{2}
Átírjuk kéttagú kifejezés négyzetére.
x=\frac{4}{5}
Az egyenlet megoldásához elvégezzük ezt a műveletet: 5x-4=0.
25x^{2}-40x+16=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-40\right)±\sqrt{\left(-40\right)^{2}-4\times 25\times 16}}{2\times 25}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 25 értéket a-ba, a(z) -40 értéket b-be és a(z) 16 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-40\right)±\sqrt{1600-4\times 25\times 16}}{2\times 25}
Négyzetre emeljük a következőt: -40.
x=\frac{-\left(-40\right)±\sqrt{1600-100\times 16}}{2\times 25}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 25.
x=\frac{-\left(-40\right)±\sqrt{1600-1600}}{2\times 25}
Összeszorozzuk a következőket: -100 és 16.
x=\frac{-\left(-40\right)±\sqrt{0}}{2\times 25}
Összeadjuk a következőket: 1600 és -1600.
x=-\frac{-40}{2\times 25}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
x=\frac{40}{2\times 25}
-40 ellentettje 40.
x=\frac{40}{50}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 25.
x=\frac{4}{5}
A törtet (\frac{40}{50}) leegyszerűsítjük 10 kivonásával és kiejtésével.
25x^{2}-40x+16=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
25x^{2}-40x+16-16=-16
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 16.
25x^{2}-40x=-16
Ha kivonjuk a(z) 16 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{25x^{2}-40x}{25}=-\frac{16}{25}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 25.
x^{2}+\left(-\frac{40}{25}\right)x=-\frac{16}{25}
A(z) 25 értékkel való osztás eltünteti a(z) 25 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{8}{5}x=-\frac{16}{25}
A törtet (\frac{-40}{25}) leegyszerűsítjük 5 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{8}{5}x+\left(-\frac{4}{5}\right)^{2}=-\frac{16}{25}+\left(-\frac{4}{5}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{8}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{4}{5}. Ezután hozzáadjuk -\frac{4}{5} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{8}{5}x+\frac{16}{25}=\frac{-16+16}{25}
A(z) -\frac{4}{5} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{8}{5}x+\frac{16}{25}=0
-\frac{16}{25} és \frac{16}{25} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{4}{5}\right)^{2}=0
A(z) x^{2}-\frac{8}{5}x+\frac{16}{25} kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(x-\frac{4}{5}\right)^{2}}=\sqrt{0}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{4}{5}=0 x-\frac{4}{5}=0
Egyszerűsítünk.
x=\frac{4}{5} x=\frac{4}{5}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{4}{5}.
x=\frac{4}{5}
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}