Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{1}{2}=-0,5
x=\frac{1}{4}=0,25
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
8x^{2}+2x-1=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
a+b=2 ab=8\left(-1\right)=-8
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 8x^{2}+ax+bx-1 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,8 -2,4
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -8.
-1+8=7 -2+4=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-2 b=4
A megoldás az a pár, amelynek összege 2.
\left(8x^{2}-2x\right)+\left(4x-1\right)
Átírjuk az értéket (8x^{2}+2x-1) \left(8x^{2}-2x\right)+\left(4x-1\right) alakban.
2x\left(4x-1\right)+4x-1
Emelje ki a(z) 2x elemet a(z) 8x^{2}-2x kifejezésből.
\left(4x-1\right)\left(2x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 4x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{1}{4} x=-\frac{1}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 4x-1=0 és a 2x+1=0.
24x^{2}+6x-3=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\times 24\left(-3\right)}}{2\times 24}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 24 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) -3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-6±\sqrt{36-4\times 24\left(-3\right)}}{2\times 24}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x=\frac{-6±\sqrt{36-96\left(-3\right)}}{2\times 24}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 24.
x=\frac{-6±\sqrt{36+288}}{2\times 24}
Összeszorozzuk a következőket: -96 és -3.
x=\frac{-6±\sqrt{324}}{2\times 24}
Összeadjuk a következőket: 36 és 288.
x=\frac{-6±18}{2\times 24}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 324.
x=\frac{-6±18}{48}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 24.
x=\frac{12}{48}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±18}{48}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 18.
x=\frac{1}{4}
A törtet (\frac{12}{48}) leegyszerűsítjük 12 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{24}{48}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±18}{48}). ± előjele negatív. 18 kivonása a következőből: -6.
x=-\frac{1}{2}
A törtet (\frac{-24}{48}) leegyszerűsítjük 24 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{1}{4} x=-\frac{1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
24x^{2}+6x-3=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
24x^{2}+6x-3-\left(-3\right)=-\left(-3\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
24x^{2}+6x=-\left(-3\right)
Ha kivonjuk a(z) -3 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
24x^{2}+6x=3
-3 kivonása a következőből: 0.
\frac{24x^{2}+6x}{24}=\frac{3}{24}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 24.
x^{2}+\frac{6}{24}x=\frac{3}{24}
A(z) 24 értékkel való osztás eltünteti a(z) 24 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{1}{4}x=\frac{3}{24}
A törtet (\frac{6}{24}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{1}{4}x=\frac{1}{8}
A törtet (\frac{3}{24}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{1}{4}x+\left(\frac{1}{8}\right)^{2}=\frac{1}{8}+\left(\frac{1}{8}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{1}{4} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{8}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{8} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{1}{4}x+\frac{1}{64}=\frac{1}{8}+\frac{1}{64}
A(z) \frac{1}{8} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{1}{4}x+\frac{1}{64}=\frac{9}{64}
\frac{1}{8} és \frac{1}{64} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{8}\right)^{2}=\frac{9}{64}
Tényezőkre x^{2}+\frac{1}{4}x+\frac{1}{64}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{8}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{64}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{8}=\frac{3}{8} x+\frac{1}{8}=-\frac{3}{8}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1}{4} x=-\frac{1}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{8}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}