Megoldás a(z) k változóra
k = -\frac{4}{3} = -1\frac{1}{3} \approx -1,333333333
k=-\frac{3}{4}=-0,75
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
12k^{2}+25k+12=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
a+b=25 ab=12\times 12=144
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 12k^{2}+ak+bk+12 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,144 2,72 3,48 4,36 6,24 8,18 9,16 12,12
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 144.
1+144=145 2+72=74 3+48=51 4+36=40 6+24=30 8+18=26 9+16=25 12+12=24
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=9 b=16
A megoldás az a pár, amelynek összege 25.
\left(12k^{2}+9k\right)+\left(16k+12\right)
Átírjuk az értéket (12k^{2}+25k+12) \left(12k^{2}+9k\right)+\left(16k+12\right) alakban.
3k\left(4k+3\right)+4\left(4k+3\right)
A 3k a második csoportban lévő első és 4 faktort.
\left(4k+3\right)\left(3k+4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 4k+3 általános kifejezést a zárójelből.
k=-\frac{3}{4} k=-\frac{4}{3}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 4k+3=0 és a 3k+4=0.
24k^{2}+50k+24=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
k=\frac{-50±\sqrt{50^{2}-4\times 24\times 24}}{2\times 24}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 24 értéket a-ba, a(z) 50 értéket b-be és a(z) 24 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
k=\frac{-50±\sqrt{2500-4\times 24\times 24}}{2\times 24}
Négyzetre emeljük a következőt: 50.
k=\frac{-50±\sqrt{2500-96\times 24}}{2\times 24}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 24.
k=\frac{-50±\sqrt{2500-2304}}{2\times 24}
Összeszorozzuk a következőket: -96 és 24.
k=\frac{-50±\sqrt{196}}{2\times 24}
Összeadjuk a következőket: 2500 és -2304.
k=\frac{-50±14}{2\times 24}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 196.
k=\frac{-50±14}{48}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 24.
k=-\frac{36}{48}
Megoldjuk az egyenletet (k=\frac{-50±14}{48}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -50 és 14.
k=-\frac{3}{4}
A törtet (\frac{-36}{48}) leegyszerűsítjük 12 kivonásával és kiejtésével.
k=-\frac{64}{48}
Megoldjuk az egyenletet (k=\frac{-50±14}{48}). ± előjele negatív. 14 kivonása a következőből: -50.
k=-\frac{4}{3}
A törtet (\frac{-64}{48}) leegyszerűsítjük 16 kivonásával és kiejtésével.
k=-\frac{3}{4} k=-\frac{4}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
24k^{2}+50k+24=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
24k^{2}+50k+24-24=-24
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 24.
24k^{2}+50k=-24
Ha kivonjuk a(z) 24 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{24k^{2}+50k}{24}=-\frac{24}{24}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 24.
k^{2}+\frac{50}{24}k=-\frac{24}{24}
A(z) 24 értékkel való osztás eltünteti a(z) 24 értékkel való szorzást.
k^{2}+\frac{25}{12}k=-\frac{24}{24}
A törtet (\frac{50}{24}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
k^{2}+\frac{25}{12}k=-1
-24 elosztása a következővel: 24.
k^{2}+\frac{25}{12}k+\left(\frac{25}{24}\right)^{2}=-1+\left(\frac{25}{24}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{25}{12} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{25}{24}. Ezután hozzáadjuk \frac{25}{24} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
k^{2}+\frac{25}{12}k+\frac{625}{576}=-1+\frac{625}{576}
A(z) \frac{25}{24} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
k^{2}+\frac{25}{12}k+\frac{625}{576}=\frac{49}{576}
Összeadjuk a következőket: -1 és \frac{625}{576}.
\left(k+\frac{25}{24}\right)^{2}=\frac{49}{576}
Tényezőkre k^{2}+\frac{25}{12}k+\frac{625}{576}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(k+\frac{25}{24}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{576}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
k+\frac{25}{24}=\frac{7}{24} k+\frac{25}{24}=-\frac{7}{24}
Egyszerűsítünk.
k=-\frac{3}{4} k=-\frac{4}{3}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{25}{24}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}