Szorzattá alakítás
7\left(x-2\right)\left(3x+1\right)
Kiértékelés
7\left(x-2\right)\left(3x+1\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
7\left(3x^{2}-5x-2\right)
Kiemeljük a következőt: 7.
a+b=-5 ab=3\left(-2\right)=-6
Vegyük a következőt: 3x^{2}-5x-2. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3x^{2}+ax+bx-2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-6 2,-3
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -6.
1-6=-5 2-3=-1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-6 b=1
A megoldás az a pár, amelynek összege -5.
\left(3x^{2}-6x\right)+\left(x-2\right)
Átírjuk az értéket (3x^{2}-5x-2) \left(3x^{2}-6x\right)+\left(x-2\right) alakban.
3x\left(x-2\right)+x-2
Emelje ki a(z) 3x elemet a(z) 3x^{2}-6x kifejezésből.
\left(x-2\right)\left(3x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-2 általános kifejezést a zárójelből.
7\left(x-2\right)\left(3x+1\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
21x^{2}-35x-14=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-\left(-35\right)±\sqrt{\left(-35\right)^{2}-4\times 21\left(-14\right)}}{2\times 21}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-35\right)±\sqrt{1225-4\times 21\left(-14\right)}}{2\times 21}
Négyzetre emeljük a következőt: -35.
x=\frac{-\left(-35\right)±\sqrt{1225-84\left(-14\right)}}{2\times 21}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 21.
x=\frac{-\left(-35\right)±\sqrt{1225+1176}}{2\times 21}
Összeszorozzuk a következőket: -84 és -14.
x=\frac{-\left(-35\right)±\sqrt{2401}}{2\times 21}
Összeadjuk a következőket: 1225 és 1176.
x=\frac{-\left(-35\right)±49}{2\times 21}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2401.
x=\frac{35±49}{2\times 21}
-35 ellentettje 35.
x=\frac{35±49}{42}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 21.
x=\frac{84}{42}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{35±49}{42}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 35 és 49.
x=2
84 elosztása a következővel: 42.
x=-\frac{14}{42}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{35±49}{42}). ± előjele negatív. 49 kivonása a következőből: 35.
x=-\frac{1}{3}
A törtet (\frac{-14}{42}) leegyszerűsítjük 14 kivonásával és kiejtésével.
21x^{2}-35x-14=21\left(x-2\right)\left(x-\left(-\frac{1}{3}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 2 értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{1}{3} értéket pedig x_{2} helyére.
21x^{2}-35x-14=21\left(x-2\right)\left(x+\frac{1}{3}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
21x^{2}-35x-14=21\left(x-2\right)\times \frac{3x+1}{3}
\frac{1}{3} és x összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
21x^{2}-35x-14=7\left(x-2\right)\left(3x+1\right)
A legnagyobb közös osztó (3) kiejtése itt: 21 és 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}