Szorzattá alakítás
\left(7x-1\right)\left(3x+2\right)
Kiértékelés
\left(7x-1\right)\left(3x+2\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=11 ab=21\left(-2\right)=-42
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 21x^{2}+ax+bx-2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,42 -2,21 -3,14 -6,7
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -42.
-1+42=41 -2+21=19 -3+14=11 -6+7=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-3 b=14
A megoldás az a pár, amelynek összege 11.
\left(21x^{2}-3x\right)+\left(14x-2\right)
Átírjuk az értéket (21x^{2}+11x-2) \left(21x^{2}-3x\right)+\left(14x-2\right) alakban.
3x\left(7x-1\right)+2\left(7x-1\right)
A 3x a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(7x-1\right)\left(3x+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 7x-1 általános kifejezést a zárójelből.
21x^{2}+11x-2=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-11±\sqrt{11^{2}-4\times 21\left(-2\right)}}{2\times 21}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-11±\sqrt{121-4\times 21\left(-2\right)}}{2\times 21}
Négyzetre emeljük a következőt: 11.
x=\frac{-11±\sqrt{121-84\left(-2\right)}}{2\times 21}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 21.
x=\frac{-11±\sqrt{121+168}}{2\times 21}
Összeszorozzuk a következőket: -84 és -2.
x=\frac{-11±\sqrt{289}}{2\times 21}
Összeadjuk a következőket: 121 és 168.
x=\frac{-11±17}{2\times 21}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 289.
x=\frac{-11±17}{42}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 21.
x=\frac{6}{42}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-11±17}{42}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -11 és 17.
x=\frac{1}{7}
A törtet (\frac{6}{42}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{28}{42}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-11±17}{42}). ± előjele negatív. 17 kivonása a következőből: -11.
x=-\frac{2}{3}
A törtet (\frac{-28}{42}) leegyszerűsítjük 14 kivonásával és kiejtésével.
21x^{2}+11x-2=21\left(x-\frac{1}{7}\right)\left(x-\left(-\frac{2}{3}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{7} értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{2}{3} értéket pedig x_{2} helyére.
21x^{2}+11x-2=21\left(x-\frac{1}{7}\right)\left(x+\frac{2}{3}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
21x^{2}+11x-2=21\times \frac{7x-1}{7}\left(x+\frac{2}{3}\right)
\frac{1}{7} kivonása a következőből: x: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
21x^{2}+11x-2=21\times \frac{7x-1}{7}\times \frac{3x+2}{3}
\frac{2}{3} és x összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
21x^{2}+11x-2=21\times \frac{\left(7x-1\right)\left(3x+2\right)}{7\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{7x-1}{7} és \frac{3x+2}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
21x^{2}+11x-2=21\times \frac{\left(7x-1\right)\left(3x+2\right)}{21}
Összeszorozzuk a következőket: 7 és 3.
21x^{2}+11x-2=\left(7x-1\right)\left(3x+2\right)
A legnagyobb közös osztó (21) kiejtése itt: 21 és 21.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}