Szorzattá alakítás
21\left(m-1\right)\left(m+2\right)
Kiértékelés
21\left(m-1\right)\left(m+2\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
21\left(m^{2}+m-2\right)
Kiemeljük a következőt: 21.
a+b=1 ab=1\left(-2\right)=-2
Vegyük a következőt: m^{2}+m-2. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk m^{2}+am+bm-2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-1 b=2
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(m^{2}-m\right)+\left(2m-2\right)
Átírjuk az értéket (m^{2}+m-2) \left(m^{2}-m\right)+\left(2m-2\right) alakban.
m\left(m-1\right)+2\left(m-1\right)
A m a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(m-1\right)\left(m+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) m-1 általános kifejezést a zárójelből.
21\left(m-1\right)\left(m+2\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
21m^{2}+21m-42=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
m=\frac{-21±\sqrt{21^{2}-4\times 21\left(-42\right)}}{2\times 21}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
m=\frac{-21±\sqrt{441-4\times 21\left(-42\right)}}{2\times 21}
Négyzetre emeljük a következőt: 21.
m=\frac{-21±\sqrt{441-84\left(-42\right)}}{2\times 21}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 21.
m=\frac{-21±\sqrt{441+3528}}{2\times 21}
Összeszorozzuk a következőket: -84 és -42.
m=\frac{-21±\sqrt{3969}}{2\times 21}
Összeadjuk a következőket: 441 és 3528.
m=\frac{-21±63}{2\times 21}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 3969.
m=\frac{-21±63}{42}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 21.
m=\frac{42}{42}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{-21±63}{42}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -21 és 63.
m=1
42 elosztása a következővel: 42.
m=-\frac{84}{42}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{-21±63}{42}). ± előjele negatív. 63 kivonása a következőből: -21.
m=-2
-84 elosztása a következővel: 42.
21m^{2}+21m-42=21\left(m-1\right)\left(m-\left(-2\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 1 értéket x_{1} helyére, a(z) -2 értéket pedig x_{2} helyére.
21m^{2}+21m-42=21\left(m-1\right)\left(m+2\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}