Szorzattá alakítás
\left(3x+4\right)\left(7x+9\right)
Kiértékelés
\left(3x+4\right)\left(7x+9\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=55 ab=21\times 36=756
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 21x^{2}+ax+bx+36 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,756 2,378 3,252 4,189 6,126 7,108 9,84 12,63 14,54 18,42 21,36 27,28
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 756.
1+756=757 2+378=380 3+252=255 4+189=193 6+126=132 7+108=115 9+84=93 12+63=75 14+54=68 18+42=60 21+36=57 27+28=55
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=27 b=28
A megoldás az a pár, amelynek összege 55.
\left(21x^{2}+27x\right)+\left(28x+36\right)
Átírjuk az értéket (21x^{2}+55x+36) \left(21x^{2}+27x\right)+\left(28x+36\right) alakban.
3x\left(7x+9\right)+4\left(7x+9\right)
A 3x a második csoportban lévő első és 4 faktort.
\left(7x+9\right)\left(3x+4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 7x+9 általános kifejezést a zárójelből.
21x^{2}+55x+36=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-55±\sqrt{55^{2}-4\times 21\times 36}}{2\times 21}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-55±\sqrt{3025-4\times 21\times 36}}{2\times 21}
Négyzetre emeljük a következőt: 55.
x=\frac{-55±\sqrt{3025-84\times 36}}{2\times 21}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 21.
x=\frac{-55±\sqrt{3025-3024}}{2\times 21}
Összeszorozzuk a következőket: -84 és 36.
x=\frac{-55±\sqrt{1}}{2\times 21}
Összeadjuk a következőket: 3025 és -3024.
x=\frac{-55±1}{2\times 21}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1.
x=\frac{-55±1}{42}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 21.
x=-\frac{54}{42}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-55±1}{42}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -55 és 1.
x=-\frac{9}{7}
A törtet (\frac{-54}{42}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{56}{42}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-55±1}{42}). ± előjele negatív. 1 kivonása a következőből: -55.
x=-\frac{4}{3}
A törtet (\frac{-56}{42}) leegyszerűsítjük 14 kivonásával és kiejtésével.
21x^{2}+55x+36=21\left(x-\left(-\frac{9}{7}\right)\right)\left(x-\left(-\frac{4}{3}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -\frac{9}{7} értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{4}{3} értéket pedig x_{2} helyére.
21x^{2}+55x+36=21\left(x+\frac{9}{7}\right)\left(x+\frac{4}{3}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
21x^{2}+55x+36=21\times \frac{7x+9}{7}\left(x+\frac{4}{3}\right)
\frac{9}{7} és x összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
21x^{2}+55x+36=21\times \frac{7x+9}{7}\times \frac{3x+4}{3}
\frac{4}{3} és x összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
21x^{2}+55x+36=21\times \frac{\left(7x+9\right)\left(3x+4\right)}{7\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{7x+9}{7} és \frac{3x+4}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
21x^{2}+55x+36=21\times \frac{\left(7x+9\right)\left(3x+4\right)}{21}
Összeszorozzuk a következőket: 7 és 3.
21x^{2}+55x+36=\left(7x+9\right)\left(3x+4\right)
A legnagyobb közös osztó (21) kiejtése itt: 21 és 21.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}