Megoldás a(z) x változóra
x=5
x=0
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
40x=8x^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2.
40x-8x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8x^{2}.
x\left(40-8x\right)=0
Kiemeljük a következőt: x.
x=0 x=5
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x=0 és a 40-8x=0.
40x=8x^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2.
40x-8x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8x^{2}.
-8x^{2}+40x=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-40±\sqrt{40^{2}}}{2\left(-8\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -8 értéket a-ba, a(z) 40 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-40±40}{2\left(-8\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 40^{2}.
x=\frac{-40±40}{-16}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -8.
x=\frac{0}{-16}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-40±40}{-16}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -40 és 40.
x=0
0 elosztása a következővel: -16.
x=-\frac{80}{-16}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-40±40}{-16}). ± előjele negatív. 40 kivonása a következőből: -40.
x=5
-80 elosztása a következővel: -16.
x=0 x=5
Megoldottuk az egyenletet.
40x=8x^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2.
40x-8x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8x^{2}.
-8x^{2}+40x=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-8x^{2}+40x}{-8}=\frac{0}{-8}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -8.
x^{2}+\frac{40}{-8}x=\frac{0}{-8}
A(z) -8 értékkel való osztás eltünteti a(z) -8 értékkel való szorzást.
x^{2}-5x=\frac{0}{-8}
40 elosztása a következővel: -8.
x^{2}-5x=0
0 elosztása a következővel: -8.
x^{2}-5x+\left(-\frac{5}{2}\right)^{2}=\left(-\frac{5}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -5 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-5x+\frac{25}{4}=\frac{25}{4}
A(z) -\frac{5}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
\left(x-\frac{5}{2}\right)^{2}=\frac{25}{4}
Tényezőkre x^{2}-5x+\frac{25}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{5}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{25}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{5}{2}=\frac{5}{2} x-\frac{5}{2}=-\frac{5}{2}
Egyszerűsítünk.
x=5 x=0
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}